Általában szélsőséges helyzetekben hallunk a nehéz fizikai munka következményeiről, nem hiába, hiszen számos rizikófaktornak van kitéve ilyenkor a szervezet. Ezért is fontos odafigyelni a testünk jelzéseire, és meghúzni a határt, ha szükséges.
A nehéz fizikai munkát végzők folyamatos és intenzív fizikai igénybevételnek teszik ki a szervezetüket, ami hosszú távon betegségek kialakulását idézheti elő. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról Irimiás Erika marosvásárhelyi háziorvossal beszélgettünk.
Gyakori probléma a nehéz fizikai munkát végzők esetében a derékfájás, amely súlyosabb esetben porckorongsérvhez is vezethet – magyarázza Irimiás Erika. Bár idővel bárkinél előállhat a derékfájás, hiszen ahogy két lábra áll az ember, ugyanannak a súlynak az alátámasztási felülete a felére csökken, a szakember azt tanácsolja, a túlzott súlyemelés és egyoldalú terhelés okozta derékfájás enyhítésére alakítsunk ki nyújtó-mozgásokban gazdag életmódot. Járjunk úszni vagy tornázni, azaz olyan mozgásformát válasszunk, amellyel nyújtani tudjuk az izmainkat. A futás is jó mozgásforma, de a gerincpanaszokra nem feltétlenül hasznos, akárcsak a lépcsőzés, ez utóbbi helyett is inkább a lejtőn való közlekedést válasszuk, mert az nem ütközteti a talpat, amely hatással van a gerincre. De az erdei ösvényeken való gyaloglás is kifejezetten jót tesz, illetve a fizioterápiás kezelés is mentőöv lehet – teszi hozzá a háziorvos.
Ha valakinél már kialakult a porckorongsérv (discus hernia), amelyet a köznyelv gyakran gerincsérvnek is nevez, komoly következményekkel, akár műtéttel is járhat. Ez azt jelenti, hogy a gerincporckorong rostos gyűrűje elszakad, és a belső anyag kitüremkedik. A kitüremkedő anyag maga a porckorongsérv, amely a gerinccsatornába kerülve nyomást fejthet ki az itt elhelyezkedő idegi elemekre, és ez nagy fájdalommal jár. Ilyenkor ajánlott munkahelyet vagy munkakört változtatni, mert így képtelenek leszünk a nehéz fizikai megterhelésre – teszi hozzá a szakember.
Bizonyos munkakörnyezetek – például gyárak, laboratóriumok, építkezések – károsak lehetnek, ha valaki allergiás, asztmás vagy más légzőszervi betegséggel küzd. Az ilyen környezet súlyosbíthatja az egészségi állapotot. Gyakran elkerülhetetlen a szennyezett levegő belélegzése, és az olyan veszélyes anyagok, mint a mikrorészecskék és a gázok belélegzése a tüdőn keresztül a véráramlatba jutnak, ami gyakran vezet olyan betegségekhez, mint amilyen az asztma. Az állandó légszennyezésben dolgozók esetében a munkaadó kötelessége, hogy megfelelő szűrőberendezéssel ellátott maszkot biztosítson az alkalmazottaknak, hiszen allergiás komponense is lehet ennek, és kialakulhat az allergiás orrnyálkahártya-gyulladás is – fejtette ki Irimiás Erika.
„Ismerek olyan varrónőt, aki nem meri otthagyni a munkahelyét, pedig asztmás lett, és biztos, hogy ennek kialakulásához nagy mértékben hozzájárult a munkája.
Csorog a könnye, folyik az orra, időnként betegszabadságra kényszerül, hogyha felülfertőződik” – magyarázta az orvos, aki szerint a különböző, nagyon porzó textilekről belélegzett mikrorészescskék rizikótényezők lehetnek ebben az esetben. Ha valaki erre hajlamos, hogyha van rá gyerekkori asztmás előzménye, akkor még nagyobb a kockázat – tette hozzá a szakember. A gyerekkori asztmát legtöbbször elnövik, de van, amikor visszatér felnőttkorban, és ezt munkavállaláskor vagy munkahelyi szakképesítésnél jó, ha figyelembe vesszük.
A szabad ég alatt dolgozó fizikai munkások egészsége nem csak a túlzott és egyoldalú súlyemelésnek, illetve a belélegzett szennyezett levegőnek van kitéve, hanem még több rizikófaktornak, így az időjárási viszonyoknak is. A negyven fokhoz közelítő kánikulában például azért is veszélyes dolgozni, mert olyan krónikus betegségeink is lehetnek, amelyekről nem tudunk, ezzel akár az életünket is kockáztathatjuk. Irimiás Erika kiemelte, ilyen például a magas vérnyomás is, amely agyi érkatasztrófához vezethet. A szakember azt javasolja, munkahelyválasztáskor vegyük figyelembe az egészségi állapotunkat, krónikus betegségeinket, mert a munkakörülmények és a munkavégzés jellege közvetlen hatással lehet fizikai és mentális jólétünkre.
„Munka és egészség” című cikksorozatunkban annak járunk utána, hogyan hat a munkavégzés a testünkre – sokszor észrevétlenül. Végigvesszük a leggyakoribb munkával kapcsolatos egészségügyi kockázatokat: az ülőmunka rejtett veszélyeitől kezdve a nehéz fizikai megterhelésen át egészen a szélsőséges környezeti munkafeltételekig és a munkahelyi balesetek megelőzéséig. Minden részben egy-egy kevésbé ismert vagy alábecsült kockázatot mutatunk be, és szakértői tanácsokat adunk ahhoz, hogyan őrizhetjük meg egészségünket a munka világában. A korábbi részben annak jártunk utána, milyen veszélyeket rejt a számítógép-használat.
