Egyenesen apokalipszisről beszél a brit sajtó a Z generáció munkaerőpiaci esélyei kapcsán, miután úgy látják, egyre több munkáltató „spórol” a belépő szintű állásokkal, és azt a pénzt, amelyet korábban erre fordított, inkább a mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazásába fekteti. A jelenség már Romániában is érezhető.
A munkaerőpiacra belépő fiatalok „munkahelyi apokalipszissel” szembesülnek, mivel a vállalkozók inkább a mesterséges intelligenciába fektetnek be, mint a karrierjük elején álló Z (1997 és 2012 között születettek) generációs jelöltek számára kínált belépő szintű állásokba – írta nemrég a The Guardian a British Standards Institution (BSI) hét országban – Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Ausztrália, Kína és Japán – végzett felmérésének adataiból kiindulva. A cikkben idézett közvélemény-kutatás szerint a cégvezetők egynegyede úgy véli, hogy a belépő szintű állásokhoz tartozó feladatok nagy része automatizálható a költségek csökkentése érdekében. A vezetők az AI-automatizálást részesítik előnyben a készséghiány pótlására és a létszám csökkentésére, a fiatalok felvételének és integrálásának rovására.
A vállalkozók 41 százaléka szerint az AI lehetővé teszi számukra az alkalmazottak számának csökkentését, míg a megkérdezettek közel egyharmada (31%) azt állította, hogy cége automatizálási megoldásokat fontolgat, mielőtt tapasztalattal nem rendelkező munkavállalókat alkalmazna. A BSI adatai szerint
a cégvezetők 39 százaléka elismerte, hogy az AI által generált hatékonyságnövekedés eredményeként csökkentették vagy akár megszüntették a belépő szintű pozíciókat.
A mesterséges intelligencián alapuló eszközöket már használják adminisztratív, dokumentációs és tervezési tevékenységekhez, olyan feladatokhoz, amelyeket egészen a közelmúltig a junior alkalmazottak végeztek. A hét országban több mint 850 vállalkozásvezetőt megkérdező felmérés szerint a munkáltatók kétharmada arra számít, hogy ez a gyakorlat öt éven belül egyre elterjedtebbé válik.
A mesterséges intelligencia bevezetése felgyorsul, különösen az Egyesült Királyságban, ahol a válaszadó vezetők 76 százaléka azt állítja, hogy az új AI-eszközök bevezetését követő 12 hónapban konkrét eredményeket vár. Ezeknek a beruházásoknak a fő célja a termelékenység és a hatékonyság növelése, de a költségek csökkentése és a piacon tapasztalható humán erőforrás-hiány kompenzálása is. Míg a mesterséges intelligencia a vállalatok növekedésének és optimalizálásának motorjává válik, a pályakezdő fiatalok számára egyre nagyobb kihívást jelent a munkahelyekért folyó küzdelemben – húzza alá a cikk.

„A mesterséges intelligencia hatalmas lehetőséget jelent a vállalatok számára világszerte. A termelékenység és a hatékonyság elérése érdekében azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a valódi fejlődést az emberek hozzák létre. Kutatásaink egyértelműen azt mutatják, hogy az AI kihasználása és a virágzó munkaerő támogatása közötti feszültség korunk egyik legnagyobb kihívása. Sürgősen szükségünk van egy hosszú távú vízióra és befektetésre nemcsak a technológiába, hanem az emberekbe is, hogy biztosítsuk a munka fenntartható jövőjét” – idézte a The Guardian Susan Taylor Martint, a British Standards Institution vezérigazgatóját.
Bár a British Standards Institution (BSI) felmérése nem terjedt ki Romániára, a hazai helyzet is aggasztó jeleket mutat. Az Eurostat adatai szerint a fiatalok munkapiaci kilátásai különösen bizonytalanok: 2024 decemberében a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája 26,3% volt, ami csaknem kétszerese az uniós átlagnak.
Ezzel párhuzamosan a romániai vállalatok körében is megkezdődött a mesterséges intelligencia bevezetése. Az AI Chamber 2025-ös felmérése szerint a hazai kis- és középvállalkozások 73 százaléka már használ valamilyen AI-eszközt, és bár egyelőre mindössze 22%-uk alkalmazza azokat széles körben, a cégek 66%-a tervezi a mesterséges intelligencia használatának bővítését. Egy másik, EY Entrepreneurship Barometer Study nevű jelentés is megerősíti, hogy a romániai vállalatok 71 százaléka már bevezetett AI-megoldásokat. A Cedefop 2025-ös előrejelzése szerint mindeközben
Romániában 2035-re a legtöbb új állás középfokú képesítést igényel majd (várhatóan 66%-os arányban), miközben az alacsony képzettséget igénylő munkakörök fokozatosan eltűnnek
– részben az automatizáció és a digitális technológiák, köztük a mesterséges intelligencia térnyerése miatt.