Az erdélyi állásbisztró

Nőtt a munkanélküliség a székelyföldi megyékben

Mindhárom székelyföldi megyében emelkedett a munkanélküliség a legutóbbi statisztika szerint. Az országos trend is növekedést mutat, de Hargita, Maros és Kovászna azon megyék közé tartozik, ahol az átlagnál valamivel jobban nőtt a munkanélküliségi ráta.

munkanélküliségi térkép
Összesen 17 154 állástalan személyt tartanak nyilván Hargita, Maros és Kovászna megyében, mintegy ötszázzal többet az egy hónappal korábban mérthez (Fotó: Jóállás)

Mintegy ötszázzal nőtt a munkanélküliek száma a három székelyföldi megyében összesen, az utolsó, október végi adatokat összesítő statisztika szerint. A növekedés tehát nem jelentős mértékű, százalékos arányban is 0,11 és 0,26 közötti Hargita, Maros és Kovászna megyében, de még így is jócskán magasabb az országos átlagnál. Arra pedig legutóbb idén januárban volt példa, hogy mindhárom megyében egyaránt nőtt az állástalan személyek száma.

Hargita: 5,15%

Az egy hónappal korábbi 5,04-ről 5,15 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta Hargita megyében október végére. Ez a legkisebb, 0,11 százalékos növekedés a három megyében. A munkanélküliek száma 6180, szemben a szeptember végén mért 6049-cel, azaz 131-gyel nőtt az állástalanok száma egy hónap alatt. 

Hargita megyében az év jelentős részében csökkenő tendenciát mutatott a ráta, mindössze januárban, augusztusban, illetve októberben nőtt ez a szám.

A 6180 regisztrált munkanélküli közül 1661-en részesülnek munkanélküli segélyben, abszolút számokban és százalékos arányban is a legtöbben a három megyében. Ez arra utal, hogy kisebb a megyében azon regisztrált munkanélküliek hányada, akik hosszabb ideje állástalanok, és már nem kaphatnak segélyt. A munkanélküliek közül 4519-en nem jogosultak munkanélküli segélyre, ez 73,1 százalékos arányt jelent, ami például alacsonyabb a Bukarestben mért 75,08 százaléknál, de az országos 78,30 százalékos átlagnál is. 

Maros: 2,80%

A munkanélküliségi ráta Hargita és Kovászna megyében is megközelíti az országos átlag kétszeresét, a három megye közül egyedül Maros megye van jócskán az országos átlag alatt e tekintetben. Az októberi adatok szerint 2,80 százalékos a munkanélküliség Maros megyében, de enyhén itt is nőtt az egy hónappal korábbi 2,68 százalékhoz képest. Arányait tekintve ez 0,12 százalékos növekedést jelent. 5813 regisztrált munkanélküli szerepelt a Maros megyei nyilvántartásban október végén, azaz 244-gyel nőtt az állástalanok száma az egy hónappal korábban feljegyzett 5569-hez képest.

A munkanélküliek körében 78,8 százalékos azoknak a hányada, akik már nem jogosultak munkanélküli segélyre, ami valamivel magasabb az országos átlagnál. 4581 regisztrált állástalan személy van hasonló helyzetben, azoknak a száma pedig, akik segélyben részesülnek, 1232. 

Kovászna: 6,60%

Kovászna megyében kétszer akkora a munkanélküliségi ráta növekedése (+0,26%), mint Maros megyében, abszolút számokban azonban ez mégis kevesebb új munkanélküli személyt jelent Kovászna megye esetében, lévén, hogy népességét, így a munkaképes korú lakosságát tekintve is jóval kisebb megyéről van szó. 5161 állástalan személy szerepel a Kovászna megyei nyilvántartásban, 136-tal több, mint egy hónappal korábban (5025). Ez 6,60 százalékos munkanélküliségi rátát jelent, ami növekedés az előző havi 6,34-hez képest. Kovászna megyét továbbra is a legmagasabb munkanélküliségi rátájú megyék között tartják nyilván, az ötödik az országban Teleorman (9,16%), Mehedinţi (9,05%), Vaslui (8,75%), és Dolj (8,49%) után, de a maga 6,60 százalékos munkanélküliségével mégis lényegesen jobb helyzetben van, mint az előző négy megye. 

A három székelyföldi megye közül Kovászna megyében a legmagasabb a segélyre már nem jogosult regisztrált munkanélküliek aránya – 86,7 százalék –, ami szintén az egyik legmagasabb arány, ezzel a hetedik az országban. 

Egyedi jellemzők

Kovászna megyében sajátosság, és ebben eltér az országos átlagtól, illetve a másik két székelyföldi megyétől is, hogy a munkanélküliek körében, az életkor szerinti megoszlást tekintve a 25 év alatti korcsoport a legnépesebb. Itt a munkanélküliek 32 százaléka 25 éves vagy annál fiatalabb, ez a másik két megyében 15-16 százalékos, az országos átlag pedig 10,4 százalék. Országszerte, illetve Hargita és Maros megyében is a 40-49 éves korosztályból kerül ki a legtöbb munkanélküli, átlagban 23-24 százalékot tesz ki ez a korcsoport. 

Hargita megyében viszont a munkanélküliek nemek szerinti megoszlását tekintve látható egy rendhagyó tendencia, az országos átlaghoz, valamint a másik két megyéhez képest. Itt ugyanis jóval magasabb a munkanélküliségi ráta a nők körében. A munkaképes korú nők 6,10 százaléka munkanélküli, szemben a munkaképes korú férfiak körében mért 4,44 százalékkal. Ez az arány ugyan országos viszonylatban is a nők körében magasabb, de sokkal kisebb a különbség a nemek szerinti csoportosításban: országszerte 3,39 százalékos a munkanélküliség nők, míg 3,06 százalékos a férfiak körében. Abban viszont még az országos átlagtól is eltér Hargita megye, hogy abszolút számokban is nagyobb a munkanélküliség a nők körében, tehát az állástalan nők száma meghaladja a munkanélküli férfiak számát.

Országszerte egyébként 3,21 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami 0,06 százalékkal magasabb az egy hónappal korábbi 3,15 százaléknál.