A romániai kis- és középvállalkozások (kkv) 73 százaléka állítja, hogy már használja a mesterséges intelligenciát (MI/AI), de csak 22 százalék teszi ezt „nagyüzemben”, ami elmarad a regionális átlagtól az AI Chamber által közzétett elemzés adatai szerint. Fontos viszont, hogy a különbség ellenére a román vállalatok 66 százaléka azt mondja, hogy bővíteni szeretné az AI használatát – a lelkesedés szintje hasonló a lengyel és szlovák vállalatokéhoz.
Az elemzésből arra is fény derül, hogy Romániában a vállalatok csupán 36 százaléka ismeri az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó törvényét, ami alacsonyabb a regionális átlagnál (39%), és arra utal, hogy nem állnak készen az új szabályozási követelményekre. Továbbá 57% szerint a tudás hiánya a mesterséges intelligencia bevezetésének fő akadálya, ami az egyik legmagasabb arány a kelet-közép-európai régióban.
A régió 11 országában több mint 3200 kis- és középvállalkozás körében végzett felmérés során kiderült, hogy a régióban a kkv-k több mint 75 százaléka állítja, hogy már használja a mesterséges intelligenciát, de csak 25% teszi ezt „nagyüzemben”, és a felhasználás elsősorban az adatelemzésre (40%), a fordításra (35%) és a feladatok automatizálására (28%) koncentrálódik. „Ez a jelentés megcáfolja azt a széles körben elterjedt mítoszt, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése csupán a technológiához való hozzáférés kérdése. A döntő tényező a szervezeti érettség – a vezető látásmódja, a tehetségek felkészültsége és a stratégiai szándék” – idézte az Economica.net gazdasági portálhoz eljuttatott közlemény Tomasz Snażykot, az AI Chamber vezérigazgatóját. Arra is kitért, hogy a kelet-közép-európai régió kkv-i globális vezetőkké válhatnak az alkalmazott mesterséges intelligencia terén, ha megfelelő szabályozási keretek és oktatási kezdeményezések támogatják őket. „A lehetőség valós. Ugyanígy valós a lemaradás kockázata is” – tette hozzá.
Az elemzés a vállalatokat négy kategóriába sorolja:
Romániában a négy kategória egyenletesen oszlik meg: a vállalatok 21 százaléka digitálisan visszahúzódó, 29 százaléka közömbös, 19 százaléka gyakorlati optimista, 31 százaléka pedig tisztában van az AI potenciáljával, de akadályokkal szembesül. A jelentés szerint ezek az adatok a romániai vállalatok mesterséges intelligencia iránti nyitottságát tükrözik, de egyúttal a belső erőforrások és szakértelem éles hiányát is. Ezenkívül a romániai vállalatok 66 százaléka úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja az iparágukat – ami meghaladja a regionális átlagot –, de csak 44% gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia közvetlen előnyökkel jár az üzleti tevékenységükre nézve.
Az AI Chamber jelentésének egyik legfontosabb következtetése a vállalatok mérete és az AI felhasználási foka közötti egyértelmű kapcsolat. Romániában a nagyobb vállalatok (50–250 alkalmazott) dominálnak a „tudatában van, de akadályokkal szembesül” szegmensben, míg a mikrovállalkozások a „digitálisan visszahúzódó” kategóriában vannak túlsúlyban.
„Annak ellenére, hogy egyes esetekben hiányzik a digitális infrastruktúra, a jelentésből kitűnik, hogy a romániai alkalmazottak szívesen újítanak: 61 százalékuk aktívan keresi az AI munkahelyi alkalmazásának lehetőségeit.
A romániai vállalatok azonban csak 8 százaléka állítja, hogy készen áll az AI-auditra – ez az arány megegyezik a közép-kelet-európai átlaggal, de az AI-jogszabály hatálybalépésének fényében riasztó” – írja az Economica.net.
Románia a kelet-közép-európai mesterséges intelligencia tekintetében nagyjából középen található: nyitott az innovációra, de még mindig hiányzik a tudás, a világos stratégiák és a digitális készségek. A vállalatok mindössze 36 százaléka ismeri az AI-törvényt, míg Csehországban ez az arány 66%, Lengyelországban pedig 52%. A romániai vállalatok több mint 57 százaléka szerint a know-how hiánya az AI bevezetésének fő akadálya, ami Bulgária (56%) után a második legmagasabb arány. Ugyanakkor a romániai vállalatok 25 százaléka nem tett semmilyen lépést alkalmazottai mesterséges intelligencia terén történő képzésére, ami növelheti a felkészült és a lemaradó vállalatok közötti szakadékot.
Történik mindez egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia újradefiniálja a globális gazdasági hatalmat. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint a globális AI-piac 2033-ra eléri a 4,8 billió dollárt, ami 25-szöröse a 2023-as értéknek.
Márpedig a szakemberek szerint ebben a kontextusban
Románia már nem engedheti meg magának, hogy késlekedjen a mesterséges intelligencia területén történő beruházásokkal. Bár jelentős számú vállalat mutat érdeklődést, a szakértelem és a rendszeres támogatás hiánya továbbra is komoly kihívást jelent.
A romániai vállalatok 66 százaléka ugyanakkor azt állítja, hogy bővíteni szeretné a mesterséges intelligencia használatát, ami meghaladja a regionális átlagot. Ez egyértelműen jelzi, hogy megvan a változás iránti igény. Az elemzés szerint a kihívás továbbra is az, hogy ezt a potenciált hogyan lehet konkrét cselekvéssé alakítani. „A kelet-közép-európai régió – és Románia – számára megnyílt az ablak, amelyen keresztül meghatározzák digitális jövőjüket, de ez nem tart örökké. A kérdés már nem az, hogy bevezetjük-e az AI-t, hanem az, hogy milyen gyorsan, milyen biztonságosan és milyen stratégiával tudjuk ezt megtenni, mielőtt a globális piacvezetőktől való lemaradásunk visszafordíthatatlanná válik” – összegezte Tomasz Snażyk.
