Az erdélyi állásbisztró

Nálunk is egyre nagyobb hangsúlyt kap a jóllét

A romániai alkalmazottak 69 százaléka állítja, hogy munkája hatással van általános jóllétére, miközben mindössze 37 százalékuk kap nem pénzügyi juttatásokat munkáltatójától – irányította rá a figyelmet a Reveal Marketing Research és az Up Romania felmérése. A közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor generációs különbségek vannak abban is, hogy kinek mit jelent a jóllét, mi teszi őket boldoggá, elégedetté.

jóllét a munkahelyen
Változnak az idők. A jóllét nem luxus többé, hanem a munkahelyi elégedettség alapfeltétele (Fotó: Freepik.com)

A romániai munkavállalók a teljes jóllét (Wellbeing 360°) fogalmát három alapvető dimenzió alapján határozzák meg: érzelmi (70%), pénzügyi (70%) és fizikai (64%). A nők és a férfiak között azonban jelentős különbségek vannak a fogalom értelmezésében: a nők gyakrabban társítják a fogalmat az érzelmi állapothoz (75% szemben a férfiak 65 százalékával), míg a férfiak számára a szabadidő játszik fontosabb szerepet (41% szemben a nők 27 százalékával) – derül ki a felmérésből, amelyet a Wall-street.ro gazdasági portál ismertetett.

Generációs különbségek

A közvélemény-kutatás eredményei megerősítik ugyanakkor azt a felvetést, hogy a jóllét tekintetében is léteznek generációs különbségek:

  • a Z generáció számára a jóllét legfontosabb aspektusa a pénzügyi helyzet, amint azt a válaszadók 72 százaléka említette,
  • a millenniumi generáció számára inkább az érzelmi egyensúly a fontos (69%),
  • az X generáció számára a pénzügyi és az érzelmi szempontok egyformán fontosak a válaszadók 70 százaléka szerint,
  • a baby boom generáció számára pedig a jóllét legfontosabb szempontja a pénzügyi stabilitás (76%).
     

Emellett maga a munkahely is befolyásolja, hogy a munkavállalók hogyan érzékelik a jóllétet. A multinacionális vállalatok alkalmazottai és a szabadúszók számára a pénzügyi elégedettség a legfontosabb (71%), míg a kkv-k és az állami intézmények alkalmazottai az érzelmi egyensúlyt hangsúlyozzák (72%, illetve 70%).

Nem mellékszereplő a jóllét

A felmérésből ugyanakkor azt is megtudhattuk, hogy a romániai alkalmazottak számára saját jóllétük többféle jelentéssel bír: 34% szükségesnek tartja, 25% normálisnak tekinti, 23% kényeztetéssel vagy szeszéllyel társítja, 10% pedig modern trendnek tartja.

Személyes szinten a válaszadók fele azt állítja, hogy általános egészségi állapota „jó”, 32% „ingadozónak” írja le, és csak 13% mondja, hogy „kiváló” egészségnek örvend. A férfiak általában optimistábbak, 69 százalékuk jó vagy kiváló állapotról számolt be, míg a nőknél ez az arány 58%. „Egy olyan korban, amikor a munkavállalók nem csupán anyagi előnyöket keresnek, azok a vállalkozások, amelyek befektetnek csapataik jóllétébe, valódi előnnyel rendelkeznek a motivált, kiegyensúlyozott és magas teljesítményű munkavállalók vonzása és megtartása terén. A felmérés eredményei újra megerősítik, hogy a munkavállalók elégedettségére való odafigyelés már nem opcionális gesztus, hanem minden cég hosszú távú sikerének elengedhetetlen feltétele” – értékelte a közvélemény-kutatás eredményeit Loredana Vătăvoiu, az Up Romania marketing- és kommunikációs igazgatója.

A romániai dolgozók számára a jóllét három pillére: érzelmi, pénzügyi és fizikai egyensúly (Forrás: Jóállás)

Ami az akadályokat illeti, a pénzhiány (42%) és az időhiány (36%) a fő ok, ami miatt a romániai alkalmazottak nem fordítanak figyelmet saját jóllétükre – mutat rá a felmérés. Utóbbi szerint munkahelytől függően eltérések mutatkoznak: a közszférában dolgozók gyakrabban említik a pénzhiányt (52%), míg a multinacionális vállalatoknál dolgozók inkább az időhiányt (44%) hozzák fel. Továbbá az alkalmazottak 69 százaléka állítja, hogy munkája hatással van általános jóllétére, különösen a kkv-kban dolgozókéra (74%).

 A romániai munkavállalók egyébként a legzsúfoltabb időszakokban leggyakrabban szabadidejükről (57%), alvásukról (39%) és személyes kapcsolataikról (36%) mondanak le.

A közvélemény-kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy amennyiben 20 százalékkal magasabb jövedelmük lenne, a munkavállalók elsősorban nyaralásra (30%), egészségre (25%) és megtakarításra (20%) fordítanák azt. A preferenciák azonban ezen a téren is eltérőek: a nők gyakrabban választják az üdülést (34% szemben a férfiak 26 százalékával), míg a férfiak és a szabadúszók a megtakarításokat részesítenék előnyben (26%, illetve 29%).

Sokan nem kapnak extra juttatásokat

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a felmérés eredményei szerint jelenleg a munkavállalók mindössze 37 százaléka részesül a fizetésen kívüli extra juttatásokban, és a generációk között is észrevehetőek a különbségek. Leginkább a Z generáció (64 százalék) részesül juttatásokban, míg az X generáció (29%) és a baby boom generáció (30%) a legkevésbé.

Azok, akik még nem részesülnek juttatásokban, a következőket tartják a legvonzóbbnak:

  • Üdülési csekkek – 44%
  • Magán egészségbiztosítás – 39%
  • Étkezési utalványok – 37%
     

Azok, akik már rendelkeznek további juttatásokkal, bónuszokat vagy prémiumokat (58%), több szabadidőt (54%) és kulturális előfizetéseket – színház, mozi, koncertek (28%) – szeretnének még kapni. „A romániai alkalmazottak számára a teljes jóllét nem korlátozódik az egészségre vagy a pénzügyi forrásokra; ez az érzelmi jóllét, a társadalmi kapcsolatok, a szabadidő és az önmagával való törődés közötti egyensúlyt jelenti. A felmérés azt mutatja, hogy bár egyharmaduk a saját jóllétük iránti törődést luxusnak vagy divatnak tekinti, egyre több munkavállaló kezdi ezt normálisnak vagy napi szükségletnek tekinteni. Ez a tendencia azt jelzi, hogy a jólléthez kapcsolódó gondolkodásmód kezd érni” – fogalmazta meg Marius Luican, a Reveal Marketing Research ügyvezető igazgatója.