Újonnan induló „Munka és egészség” című cikksorozatunkban annak járunk utána, hogyan hat a munkavégzés a testünkre – sokszor észrevétlenül. Végigvesszük a leggyakoribb munkával kapcsolatos egészségügyi kockázatokat: az ülőmunka rejtett veszélyeitől kezdve a nehéz fizikai megterhelésen át egészen a szélsőséges környezeti munkafeltételekig és a munkahelyi balesetek megelőzéséig. Minden részben egy-egy kevésbé ismert vagy alábecsült kockázatot mutatunk be, és szakértői tanácsokat adunk ahhoz, hogyan őrizhetjük meg egészségünket a munka világában. Az első részben annak járunk utána, milyen veszélyeket rejt a számítógép-használat.
A számítógépes munka az egész testet terheli: a szemet, a nyakat, a vállakat és a derekat, a túlterhelt izmok pedig idővel „bosszút állnak” rajtunk. Szemorvos és kinesztétikai szakember magyarázza el, mi történik ilyenkor a testünkben, és hogyan előzhetjük meg a problémákat, orvosolhatjuk a gondokat.
A számítógépes munka természetellenes feladat a szemnek, amelynek az a kényelmes és természetes, pihentető állapot, amikor távolra néz, mintegy öt méterre. Ez a szerv erre volt „tervezve”, ideális esetben pedig természetes fény veszi körül, zöld növényzet, három dimenziós táj, domborzati formák – fejti ki Szatmári Judit marosvásárhelyi szemész szakorvos. „A közelre nézés akkomodációs feladat, a szem munkát fektet abba hogy ezt elvégezze, hogy a fókuszt közelre állítsa. Hosszan tartó közelre nézés tehát egy egészséges szemnek is megerőltető, egy tökéletes szem is elfárad. A hosszan tartó közelre nézés egy görcsös állapotot hoz létre, vagyis ha sokáig közelre néz a szem, egy idő után „úgy marad”, és ilyenkor távolra nem lát élesen, ez az állapot egy idő után pedig véglegessé, visszafordíthatatlanná válik, így alakul ki a miopia, azaz a rövidlátás, az a fénytörési hiba, amit mínuszos, távollátó lencsékkel korrigálunk” – magyarázza a szakorvos.
Hozzáteszi, minél fiatalabb egy szem, annál inkább befolyásolja a környezet, annál jobban próbál alkalmazkodni a környezeti feltételekhez, vagyis felveszi azt az állapotot, amikor közelre élesen lát erőbefektetés nélkül, azaz miopia alakul ki. Tehát a gyerekeknek sokkal könnyebben romlik a szeme ilyen szempontból. Ez a folyamat generációkon átadva fokozódik, mert egy rövidlátó szülőnek a gyereke sokkal nagyobb eséllyel lesz rövidlátó, úgy saccolják a szakemberek, hogy
2050-re a világ lakosságának a fele rövidlátó lesz.
A természetes fény hiánya is elősegíti a miopia kialakulását, illetve az egészséges szemnek szüksége van a háromdimenziós formák látványára.
A számítógép-használat másik fontos mellékhatásáról is beszélt az orvos: amikor nagyon koncentrálunk egy vizuális feladatra, a reflexes pislogásunk felére csökken, ezért a szem felszínén nincs elterítve a szükséges könnymennyiség. Ezáltal szemszárazság keletkezik, ami egy égő, szúró érzés, és rossz minőségű látás, fáradtság-érzés, fájdalom, fényérzékenység jellemzi.
Szatmári Judit a „három húszas” elv alkalmazását javasolja: 20 percenként tartsunk szünetet, és 20 másodpercig nézzünk 20 lábnyira (kb. 6 méterre) – például az ablakon keresztül vagy sétáljunk ki az udvarra.
Emellett:
Arra is felhívta továbbá a figyelmet: ha szükség van szemüvegre, azt ne halogassuk – forduljunk időben szemorvoshoz.
A számítógép-használat nemcsak a szemünket terheli, hanem az izmainkat is – különösen, mivel jellemzően ülve végezzük ezt a tevékenységet, ez pedig túlzott terheléshez vezet. Az ülés közben folyamatosan feszülnek az izmok, ami hosszabb távon beszűkíti a mozgástartományt – mutat rá Nagy Annamária marosvásárhelyi kinesztétikai szakember. Ezért tartja különösen fontosnak a mozgásos önismeretet: annak tudatos megélését, hogyan mozgunk, hogyan tartjuk magunkat.
Mint rámutatott: ülőmunka esetén bármennyire is úgy tűnik, hogy nem mozoghatunk, azért mégis tudunk mozdulni, sőt az lenne az ideális, ha ez a „mocorgás” mindig megtörténne ülés közben is. „Ha van mozgásos önismereted, akkor tudsz bizonyos idő után elmozdító mozgásokat végezni, amelyek megakadályozzák a túlzott terhelést. Tehát, amikor úgymond statikusan ülünk egy széken, akkor az izmainkat főleg a tartásra használjuk. Mozgásos önismerettel tudsz arra figyelni, hogy különböző pozíciókat vegyél fel ülés közben is, amelyek szemmel láthatóan minimális elmozdulások, ezeket nevezzük mocorgásnak. Ezáltal elkerülhetőek a túlzott megterhelések” – magyarázza Nagy Annamária, aki szerint a tudatosság fontos ebben is.
Ha valaki évekig úgy dolgozott, hogy nem figyelt tudatosan ezekre a mozgásokra, és már beállt a derékfájás, nyakfájás, akkor sem kell kétségbeesni, hiszen segíteni lehet a bajon. A kinesztétikai szakember szerint a hagyományos értelemben vett gyógytorna is segít, de ha a kinesztetikáról beszélünk, akkor az a legjobb, ha egy szakember segítségével előbb párszor megtapasztaljuk a saját testünk mozgását, izmaink funkcióját, így utána egyedül, otthon is tudunk majd dolgozni a saját testünkkel a megfeszült izmok ellazításán.
Úgy véli, a lényeg, fontos, hogy felismerjük a testünkben keletkező feszültségeket, és legyen eszközünk ezek oldására. Ezt nevezi „angyali körnek” – míg ha nem figyelünk rá, akkor „ördögi kör” alakul ki, ahol a fájdalomra még több feszültséggel reagálunk.
Nagy Annamária szerint nem az eszköz a meghatározó, amin ülünk, hanem az, hogy mi hogyan viszonyulunk hozzá. Azaz mindegy, hogy a szék mennyire kényelmes és ergonomikus, ha nem úgy ülünk rajta, ahogy kell, vagy nem mozgunk közben, esetleg nem megfelelő számunkra, akkor fájdalmat okozhat. Kifejtette: nem minden szék való mindenkinek, hiszen magasság szempontjából is különböző eszközökre van szükségünk, mert nem mindegy, hogy mennyire kell nekidőlnünk például. „A nagy labdákon való ülésről azt mondják, hogy sokat segíthet, de van az az eset, amikor árthat.
Tehát nem maga az eszköz határozza meg az egészségügyi fejlődésemet, hanem az, ahogy én viszonyulok hozzá.
A forgószék sem biztos, hogy alkalmas arra, hogy sokat üljek rajta, csak ha időnként a medencémet elkezdem körözni. De ha statikusan ülök rajta, akkor még jobban megfájdítom a derekamat, ha derékproblémám van” – foglalta össze a kinesztétikai szakember a test mozgásával kapcsolatos önismeret hiányának következményeit, amelyekkel a hosszantartó számítógépes munka során sokszor találkozunk.
Úgy fogalmazott, a túlterhelt izom az, ami bosszút áll, és az egésznek az a kulcsa, hogy felismerem-e, és tudok-e változtatni rajta. Néha ösztönszerűen jön, hogy kimozgassuk magunkat, más pozíciót vegyünk fel munka közben. De van egy tudatos része is a történetnek, amikor célzott szakembert keresek fel, és a segítségével tudok kimozdulni ebből a helyzetből – magyarázta Nagy Annamária, aki szerint bármilyen mozgás hatással van a testünkre, csak kérdés, hogy mennyire célzott az adott mozgás, hiszen ez képezi a kinesztétika alapját is: tapasztalati úton való megtanulása annak, hogy miként működik az ember mozgása.
