Látványosan megnőtt az álláskeresők, illetve a meghirdetett állásokra jelentkezők száma is az idei év elejétől – irányította rá a figyelmet friss elemzésében az eJobs. Az állásközvetítő platformon az év eleje óta eddig több mint 2 millió pályázatot regisztráltak az ott meghirdetett közel 50 ezer állásra. Egy másik kutatás eközben arra kereste a választ, milyen helyet foglalnak el a munkaerőpiacon a 45 év felettiek? Mint kiderült, a munkaadók és a munkavállalók által érzékelt valóság közötti különbségek nagyobbak, mint azt sokan gondolnák.
Több mint 2 millió jelentkezést jegyeztek az eJobs.ro oldalon az év eleje óta a platformon közzétett csaknem 50 000 állásra. Ez átlagosan 45,4 jelentkezést jelent állásonként, ami 15%-kal magasabb arány az előző év azonos időszakához képest – derül ki a toborzási platform legfrissebb adataiból. „Minden mért mutató alapján nyilvánvaló, hogy nagyobb az érdeklődés, mint tavaly. Nemcsak a jelentkezések száma nőtt, hanem a platformon újonnan jelentkező, aktívan állást kereső jelöltek száma is. Ennek eredményeképpen nőtt azoknak a száma is, akik ugyanarra az állásra jelentkeznek. Az év eleje óta közel 46 000 új felhasználói fiókot hoztak létre az álláskeresők, ami 19 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest” – ismertette a főbb mutatókat Bogdan Badea, az eJobs Románia vezérigazgatója.
A Wall-street.ro gazdasági szakportál által ismertetett elemzés szerint év eleje óta a következő területeken meghirdetett állásokra érkezett a legtöbb CV:
Kevésbé népszerűek ugyanakkor az olyan ágazatok, mint a:
„A mostanihoz hasonló kontextusban, amikor mind az új jelentkezők, mind a jelentkezések száma jelentősen nő, azt látjuk, hogy a hangsúly a legtöbb állást kínáló területek felé tolódik el. Mivel növelni akarják az elhelyezkedési esélyeiket, az álláskeresők azokat a munkáltatókat keresik fel, ahol a legtöbb állást hirdették meg. Ráadásul azokban az iparágakban bíznak jobban, amelyek még akkor is folytatják bővítési terveiket, amikor a piacon az óvatosság dominál” – mutat rá az összefüggésekre az eJobs elemzése. Ebből arra is fény derül, hogy az év eleje óta olyan ágazatokban hirdették meg a legtöbb állást, mint a:
Az IT-szektor – annak ellenére, hogy a jelentkezők egyik legkedveltebb ágazata – csak a kilencedik helyen áll a munkáltatók által meghirdetett új állások számát tekintve, emögött minden bizonnyal az ágazati adókedvezmények megszűnése áll.
A jelentkezések átlagos számának és az egy állásra jelentkezők átlagos számának általános növekedése a romániai állásokra és a távmunkákra vonatkozik, de nem érvényes a külföldi munkáltatók által meghirdetett állásokra. Ezek iránt továbbra is a legalacsonyabb a jelentkezők érdeklődése, a 2025-re vonatkozó összes jelentkezésnek eddig mindössze 1 százalékát gyűjtötték össze – derül ki az elemzésből.
Ha korosztály szerinti bontásban vesszük górcső alá a számokat, kiderül, hogy a legtöbb jelentkezés továbbra is a 25–35 éves korosztályból érkezik, ezt követi a 18–24, majd a 36–45 éves korosztály, míg a 45 év felettiek és a 18 évesnél fiatalabbak jelentkeznek kisebb arányban.
Ami a munka mezején szerzett tapasztalatot illeti, a legtöbb jelentkező a belépőszintű zónából érkezik (0–2 év tapasztalat), majd a középszintű (2–5 év tapasztalat) és a tapasztalat nélküliek következnek. Az első két kategóriától jelentős távolságra találjuk a szeniorokat (több mint 5 év tapasztalat) és a menedzsereket. „Egy másik visszatérő sajátosság olyankor, amikor a piacon elérhető állások száma plafonálódik, de a jelentkezések száma nő, hogy a szervezeti diagram alján elhelyezkedő jelöltek – akár tapasztalatlan munkavállalók, akár olyan pozícióban dolgozók, akiknek nincs különösebb szakterülete – körében nagyobb munkahelyváltási szándékot tapasztalunk. A menedzserek, a szakemberek, de a 45 év feletti jelöltek is ilyenkor hajlamosabbak maradni, mint mások, és csak akkor váltanak, ha olyan ajánlatot kapnak, amely minden szakmai kritériumuknak megfelel, nemcsak a fizetés, hanem a fejlődési lehetőségek, a munka és a magánélet egyensúlya vagy a környezet tekintetében is, amelyben dolgozni szeretnének” – mutatott rá Bogdan Badea.
A 45 év felettiek munkaerőpiaci valóságára ugyanakkor a 45+ munkavállalók és a munkáltatók: elvárások vs. valóság című felmérés is kereste nemrég a választ, az eredmények egy részét pedig a Curierulnational.ro portál ismertette. Mint írták, ezt a kvalitatív kutatást vállalatok változatos mintáján végezték – a kkv-któl a nagyvállalatokig, olyan különböző iparágakban, mint az IT, az autóipar, a szolgáltatások, a gyártás, az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek), a HoReCa, az egészségügy és a biztosítás. A munkaerőpiac dinamikájáról alkotott kiegyensúlyozott kép érdekében a munkaadói nézőpontot – a felső- és középvezetők, a HR- és üzleti stratégák –, valamint a 45 év feletti munkavállalók és a szabadúszók nézőpontját is figyelembe vették.
A közvélemény-kutatás eredményeinek kielemzése során kiderült:
jelentős eltérések vannak aközött, ahogyan a munkáltatók értékelik a politikáikat, és ahogyan a munkavállalók érzékelik azokat.
• Leadership vagy a leadership illúziója? – Bár a legtöbb munkáltató úgy gondolja, hogy valódi vezetésen alapuló munkakörnyezetet biztosít, a munkavállalók több mint 30 százaléka gyenge vezetést érzékel, amelyet a mikromenedzsment (vezetési stílus, amiben a vezető közelről megfigyeli és ellenőrzi beosztottjainak munkáját, általában negatív konnotációja van – szerk. megj.), a kivételezés és a rossz kommunikáció dominál. A munkavállalók mindössze 8 százaléka lát valódi kezdeményezéseket a vezetői kompetenciák fejlesztésére a szervezeteken belül.
• Mérgező munkakörnyezet vs. egészséges szervezeti kultúra – A munkavállalók közel fele krónikus stresszről, kiégésről és a szakmai elsimerés hiányáról számolt be, miközben a munkáltatók szerint a HR-politikájuk kellően hatékony.
• Életkor alapú diszkrimináció kontra befogadó vezetés – A 45 év feletti munkavállalók valódi akadályt érzékelnek a karrierépítésben, miközben a legtöbb munkáltató ezt nem ismeri fel, és nem fektet be valódi sokszínűségi, méltányossági és befogadási programokba.
• A kommunikáció tisztaságának hiánya – A munkavállalók a nem egyértelmű stratégiai irányvonalra, nem elégséges visszajelzésre és a közös jövőkép hiányára panaszkodnak, míg a munkáltatók alábecsülik a hatékony kommunikáció hatását a csapat megtartására és teljesítményére.
• Kevés csapattag, túlterheltség – Ahelyett, hogy növelnék az alkalmazottak számát, sok vállalat túlzásba esik a feladatok kiosztásakor, növelve a meglévő csapatokra nehezedő nyomást és fokozva a munkahelyi bizonytalanság érzését.
„Ezek a tények riasztó valóságra mutatnak rá: a szervezeti politikák nincsenek összhangban a munkavállalók valós igényeivel, és konkrét változtatások nélkül a szakadékok tovább fognak mélyülni, ami kihat a munkaerőpiac stabilitására” – kongatta meg a vészharangot a felmérés eredményeit ismertető elemzés.
