Pozitív és negatív szempontból is országos listavezetővé vált két székelyföldi megye a munkanélküliség tekintetében. Az egyikben egy hónap alatt jóval több, mint egy százalékkal nőtt a munkanélküliség, a másikban országszerte a legnagyobb csökkenést mérték abszolút számokban.
Rendszerint nem történnek nagy változások a munkanélküliségi adatokban egyik hónapról a másikra – különösen a nyári időszakban –, ezúttal viszont másképp alakult. A legutóbbi havi jelentés szerint országszerte Kovászna megyében nőtt legnagyobb mértékben a munkanélküliség júliusban, Maros megyében viszont az állástalanok számának legnagyobb csökkenését mérték.
Hargita megyében volt a legelenyészőbb a változás július végére az azt megelőző hónaphoz képest, a sokévi átlaghoz viszonyítva viszont magas a munkanélküliek száma. A legutóbbi összesítés szerint július végén 6039 állástalan személy szerepelt a nyilvántartásban, ami 39-cel kevesebb, mint júniusban. A munkanélküliségi ráta 5,03 százalékos, ez pedig 0,03 százalékos csökkenést jelent egy hónap alatt. Arra azonban rámutatott az adatokkal kapcsolatban Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetője, hogy
a megyében 2024 novembere óta 6000 fölött van a munkanélküliek száma,
azaz nagyjából annyi a munkanélküli, mint 2021 áprilisában volt, abban az időszakban, amikor a tömeges textilipari leépítések történtek Székelyudvarhelyen.
Egyébként a 6039 állástalan személy közül 1428 részesül munkanélküli segélyben, ami arányait tekintve valamivel jobb az országos átlagnál.
Százalékos arányban ugyan Maros megyében nem történt óriási változás a munkanélküliségben egy hónap alatt, azonban még így is az országos lista élére került a megye az abszolút számokban mért csökkenést tekintve, és százalékos arányban is csak egy megye tudta megelőzni.
6196 állástalan személyt tartanak nyilván a megyében, ami 419-cel kevesebb, mint egy hónappal korábban, és az összes megyét vizsgálva ez a legnagyobb számú csökkenés júliusban az országos kimutatás szerint. Ezzel 3 százalék alá esett a munkanélküliségi ráta Maros megyében: 2,96 százalékot mértek legutóbb, ami 0,20 százalékkal kisebb, mint egy hónappal korábban. Ez pedig a második legnagyobb, százalékos arányú csökkenés országszerte, ennél csak Teleorman megyében csökkent jobban (0,24%) a ráta júliusban.
A 6196 nyilvántartott munkanélküli közül 1189-en kapnak munkanélküli segélyt, ez valamivel rosszabb arányt jelent az országos átlagnál.
Kovászna megyében a júniusi 4,78 százalékról 6,06 százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta július végére a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség legutóbbi összesítése szerint – az utóbbi 7-8 évben egy alkalommal sem volt hat százalék fölött a mutató. Ez 1,28 százalékos növekedést jelent egy hónap alatt, ami a legmagasabb volt az országban.
Nem csak százalékos arányban mérték a legnagyobb növekedést Kovászna megyében, hanem abszolút számokban is, aminek a jelentőségét még jobban aláhúzza, hogy Kovászna a legkisebb népességű megye az országban.
4800 állástalan személy szerepel a legutóbbi statisztikában, ami 1011-gyel több, mint egy hónappal korábban (3789).
Ezzel a kétszer népesebb Arad megyét utasította maga mögé Kovászna megye, Arad megyében ugyanis 653-mal nőtt a munkanélküliek száma júliusban. A kiugró növekedés egyébként részben azzal magyarázható, hogy sok diák regisztrált az ügynökségnél, mivel bizonyos kurzusok pályázati finanszírozásához ez feltételként szerepel.
A 4800 állástalan személy közül 552-en kapnak munkanélküli segélyt, 4248-an, tehát a regisztrált munkanélküliek 88,5 százaléka már nem jogosult a juttatásra, ami országos viszonylatban szintén magas aránynak számít.
