Hat ország – Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Nagy-Britannia, Írország és az Amerikai Egyesült Államok – 141 vállalkozásának közel 3 ezer alkalmazottja vett részt nemrégiben egy kutatásban, amely az alkalmazottak reakcióit és termelékenységét vizsgálta abban az esetben, ha a munkahét csak négynapos. Ők körülbelül öt órával kevesebbet dolgoztak hetente, ugyanazt a fizetést megtartva, míg egy „kontrollcsoport” esetében a jelenlegi ötnapos munkarendet tartották fenn. Az eredmények magukért beszélnek. De mi a helyzet Romániában a négynapos munkahéttel?
A Focus.de által nemrég ismertetett kutatási eredmények szerint hat hónap elteltével a négynapos munkahét mellett dolgozó csoporton végzett tesztek a következő eredményeket hozták:
A különbségek nyilvánvalóak voltak, és hasonló hatás nem volt megfigyelhető azoknál a vállalatoknál, amelyek nem módosították a munkarendet.
Az elemzés szerint a munkaidő csökkentése nemcsak kevesebb fáradtságot eredményezett, hanem nagyobb motivációt is. A tanulmány rámutatott: a heti négy napot dolgozó alkalmazottak termelékenyebbek és kevésbé fáradtak. A legfontosabb tényezők a következők voltak:
A négynapos hét során a vállalatok hatékonyabban szervezték meg munkafolyamataikat: kevesebb megbeszélés, egyértelműbb felelősségi körök és nagyobb önállóság. Ez lehetővé tette a feladatok hatékonyabb elvégzését, és az extra szabadnapot is okosan használták fel.
Az elemzés aláhúzza: meglepő módon a pozitív hatások több mint egy évig fennmaradtak. Az átlagos munkaidő állandóan alacsonyabb maradt, és a munkavállalók jóléte is magas szinten maradt. A kiégés aránya jelentősen csökkent, míg a munkával való elégedettség csak kissé csökkent, de továbbra is a kiindulási szint felett maradt. A résztvevők fizikai aktivitása és alvásának minősége is javult, különösen azoknál, akik heti nyolc órával kevesebbet dolgoztak.
Az eredmények amúgy nem voltak azonosak minden résztvevő esetében. A nagyvállalatok alkalmazottai, az iskoláskorú gyermekek szülei, a nők és a kisebbségek tagjai átlagosan kevesebbet csökkentették munkaidejüket.
A legnagyobb előnyök a mentális egészség és az elégedettség terén voltak megfigyelhetők.
A hatás különösen erős volt, amikor az alkalmazottak maguk állapíthatták meg a munkaidejüket. A vállalatok ugyanakkor szintén stabil vagy növekvő termelékenységről számoltak be, rámutatva, hogy a munkaidő csökkentése a bérek csökkentése nélkül rendkívül hatékony intézkedés a jólét előmozdítására.
Európában ma már egyre gyakrabban találkozunk négynapos munkahetet alkalmazó vállalkozásokkal. Egy, az Adevărul.ro portál összeállításában ismertetett friss felmérés szerint például a német vállalatok körülbelül 11 százaléka kínálja ezt a lehetőséget, gyakran kísérleti projektek vagy rugalmas modellek formájában. Különösen a kis- és közepes vállalkozások – főként az informatika, az egészségügy, a szolgáltatások és a kézműipar területén – tesztelik a koncepciót.
Izland viszont több, a közszférában végzett kutatás keretében sikeresen bevezette a négynapos munkahetet. Belgiumban a munkajog lehetővé teszi a normál munkaidő négy napra történő csökkentését, ami hosszabb munkanapokat eredményez a rövidebb munkahét helyett. Ugyanakkor Nagy-Britannia is számos kísérleti projekttel népszerűsíti a koncepciót.
Az életminőségben növekedést, a stressz-szintben pedig csökkentést mutattak ki a Münsteri Egyetem németországi féléves kísérletének eredményei. A projekt során 45 vállalatot követtek nyomon, ahol az alkalmazottak öt helyett heti négy napot dolgoztak – a fizetésük viszont változatlan maradt. Az eredmények jelentős növekedést mutattak az életminőségben, valamint a stressz-szint csökkenését. Ami azonban feltűnő volt, az az, hogy a betegszabadságok száma alig csökkent az előző évhez képest.
Ennek a projektnek a következtetései szerint is az volt a kulcs, hogy a résztvevő vállalatok optimalizálták munkafolyamataikat azáltal, hogy megszüntették a felesleges megbeszéléseket és új digitális eszközöket vezettek be. A résztvevők fizikai és mentális egészsége jelentősen javult: többet mozognak, többet alszanak és kiegyensúlyozottabb életet élnek. Julia Backmann, a tanulmány koordinátora így összegezte: „a négynapos munkahét hatékony – különösen ott, ahol a folyamatok hatékonyabbá válnak, és a csapatok önállóbban tudnak dolgozni”.
Amint arról a Jóálláson korábban beszámoltunk, egy júniusban ismertetett felmérés eredményei szerint a romániai munkavállalók közel 47 százaléka szeretne négynapos munkahetet. Sőt, az elmúlt években több vállalat is kipróbálta a 4 napos munkahetet, mi több, néhány törvényhozási kísérlet is történt ennek bevezetésére, 2016-ban, 2017-ben és legutóbb 2022-ben. Ezek a kezdeményezések azonban egy szempontot figyelmen kívül hagytak: a hatályos nemzeti jogszabályok már biztosítják a jogi keretet egy ilyen munkarend bevezetéséhez.
Bár a standard munkarend – napi 8 óra, heti 5 nap, 48 óra egymást követő pihenőidő – mélyen gyökerezik a kollektív tudatban, a román munkajogi törvénykönyv lehetővé teszi a munkaidő egyenlőtlen elosztását is, az egyes munkahelyek speciális igényeihez igazodva.
A Munka Törvénykönyve szerint a 40 órás munkahét, valamint a tömörített munkahét keretében az egyenlőtlen munkarend konkrét meghatározásának módját a cég szintjén, kollektív munkaszerződéssel kell megtárgyalni, vagy annak hiányában a belső szabályzatban kell rögzíteni. Ugyanakkor annak érdekében, hogy ez a munkarend bevezethető legyen, azt kifejezetten meg kell határozni az egyéni munkaszerződésben, akár a munkaviszony kezdetén, akár később, kiegészítő megállapodás megkötésével.
A javasolt törvénytervezetek olyan forgatókönyvet irányoztak elő, amelyben a munkavállalók napi 10 órát dolgoznak 4 napon keresztül, majd 3 nap pihenőnapot kapnak. Ez csak egy értelmezése a négynapos munkahét koncepciójának, amely valójában számos különböző modellt foglal magában, amelyek célja a munkáltatók és a munkaerő különböző igényeinek kielégítése – összegezte az Adevărul.ro portál összeállítása.
Utóbbi szerint a négynapos munkahét modelljei Romániában többek között a következő formákat ölthetik:
Bár a jelenlegi romániai jogi keret lehetővé teszi a négynapos munkahét bevezetését, szakemberek szerint fontos, hogy a munkáltatók betartsák a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó egyéb kötelező előírásokat is. Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy a munkavállalók két munkanap között legalább 12 óra egymást követő pihenőidővel rendelkezzenek, és a műszakokban történő munkavégzés esetén legalább 8 óra pihenőidővel.
