Az erdélyi állásbisztró

A dicséret jól jön, de sokan inkább anyagi elismerésre vágynak

Miközben számos elemzés azt szajkózza, hogy mennyire fontos a munkahelyi környezet, a jó hangulat, a főnök elismerő szavai, egy friss felmérés arra világít rá, hogy a romániai alkalmazottak ennél jóval többre tartják az anyagi elismerést. Vagyis a szép szavak ugyan tényleg számítanak, de nem annyira, mint gondolnánk: a munkavállalók mindössze 28 százaléka tartja igazán fontosnak.

népszerű anyagi juttatás: étkezési utalvány
Fontos az anyagi elismerés. Az étkezési utalvány a legnépszerűbb extra juttatás a hazai munkavállalók körében (Fotó: Borbély Fanni)

A pénzügyi juttatások világszerte alapvető fontosságúak, de hatásuk Romániában erősebb. A hazai munkavállalók 90 százaléka a pénzügyi jutalmak vagy bónuszok formájában érkező elismerést részesíti előnyben, és ezeket a teljesítmény szempontjából lényegesnek tartja – derül ki az Edenred România nem bérjellegű juttatásokkal foglalkozó vállalat felméréséből.

Az anyagiak az élen 

Utóbbi arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a romániai alkalmazottak mindössze 40 százaléka érzi úgy, hogy a munkahelyén folyamatosan megbecsülik, 

ám a szóbeli elismerés csak 28 százalék számára fontos. 

A munkavállalók által értékelt bónuszok rangsorában a pénz után a második helyen a szabadidő áll, míg globális szinten a különböző biztosítások és a szabadidő a munkavállalók által prioritásként kezelt extrák. 

Az Edenred felmérése szerint az ajándékok (természetbeni juttatások) kategóriája a legnagyobb növekedést (33%) mutatja 2024-ben az előző évhez képest, ami azt jelzi, hogy a munkavállalók vágynak a személyre szabott elismerésre. Az idegenforgalmi juttatásokat – az üdülési csekkek vagy más utazási támogatások – a munkavállalók 28 százaléka részesíti előnyben, ezt követi a sportolás támogatása – utóbbi esetében a tavalyi jogszabályi változások és a fitneszközpontok áfa-emelése miatt 20 százalékkal csökkent a felhasznált költségvetés.

Generációs eltérések

Ezek a számok ugyanakkor csak az általános képet mutatják meg, ám a felmérés készítői korosztályi bontásban is megvizsgálták a munkavállalók hozzáállását, és kiderült, a különböző generációk számára eltérőek a prioritások. Közös viszont, hogy mindannyian a fizikai vagy pszichológiai-érzelmi jólétük javítására használják a különböző előnyöket. Ezeket a kutatás eredményei szerint a leginkább a millenniumi (Y generáció – 1981–1996) generáció veszi igénybe, őket követik az X- (1965–1980) és a Z-generáció (1997–2009) tagjai, az utolsó helyen pedig a baby boomerek (1946–1964) állnak.

  • A baby boomerek a szükségleteik kielégítését helyezik előtérbe, különösen a természetbeni (31,2%) és az idegenforgalmi juttatásokat (38,4%) kedvelik. Ők azok, akik a kevesebb, de magasabb értékű juttatást választanák, céljuk ugyanis a pénzügyi stabilitás és a kényelmes jövő.
  • Az X generációhoz tartozók körében a legmagasabb a magánnyugdíj-hozzájárulásokat (12,1%) preferálók aránya, de ők is inkább a turizmust (35,7%) és a természetbeni juttatásokat (21,3%) részesítik előnyben a felmérés szerint.
  • Az Y generáció tagjai – a turizmus és a természetbeni juttatások mellett – a különleges alkalmakra szóló ajándékokat (17,9%) és az egészségügyi juttatásokat (8%) preferálják.
  • A Z generáció kapcsolódik a leginkább a digitális kultúrához, ezért ők előtérbe helyezik a személyes és szociális életüket, és ők kedvelik a legjobban az ajándékokat és más természetbeni juttatásokat (45,9%).
     

Mennyi az annyi?

„Nehéz időszakon mentünk keresztül: COVID-19, háború, infláció, és valahogy belekerültünk egy olyan spirálba, amelyben emelik a minimálbért, de ezzel párhuzamosan az infláció legalább ugyanolyan ütemben nő. És akkor a munkavállalók, akárcsak a munkaadók, felfedezték, hogy vannak más módok is az alapvető szükségletek kielégítésére: a béren kívüli juttatások csomagja” – idézte a Wall-street.ro gazdasági portál Ovidiu Bîrsát, az Edenred Romania értékesítési igazgatóját. 

A kutatás eredményeiből pedig kiderül, hogy a vállalatok által különböző anyagi jellegű juttatásokra előirányzott költségvetés értéke az elmúlt hat évben növekedett, a csúcsot pedig 2025-ben érte el, amikor havi 1006 lejről beszélhetünk, ami a 2019-es 504 lej/hó duplája.

A legmagasabb összegeket a pénzügyi és biztosítási vállalatok, valamint az IT és szoftver (885 lej, illetve 1123 lej) szánják erre a célra, míg az utolsó helyen az egészségügyi és szociális ellátás áll (414 lej).

Az étkezési utalványokkal is foglalkozó Edenred ugyanakkor a felmérés adatai nyomán arra a következtetésre jutott, hogy 

az étkezési utalvány a munkavállalók körében leginkább vágyott és legnépszerűbb extra juttatás, a kollektív mentalitásban pedig már gyakorlatilag a bércsomag kötelező elemévé vált. 

Az étkezési utalványok maximális értéke 40,04 lej. Az Edenred Románia adatai szerint jelenleg a vállalatok 80 százaléka adja a maximális értéket. A többi cég döntő hányada 35 és 40 lej közötti összeget biztosít havonta alkalmazottainak, míg a cégek kevesebb mint 2–3 százaléka ad 35 lej alatti összeget.