Az állómunka számos egészségügyi kockázatot hordoz, például visszérbetegséget, hát- és derékfájást, izomfáradtságot vagy keringési problémákat. A tartós állás terheli az ízületeket, megnehezíti a vér- és nyirokkeringést, és hosszú távon krónikus panaszokhoz vezethet. A megfelelő testtartás, ergonomikus munkakörnyezet és rendszeres átmozgatás elengedhetetlen a megelőzéshez.
Amikor valaki hosszú ideig egy helyben áll, például pultosként, eladóként, gyári munkásként – számos egészségügyi kockázattal járhat, különösen akkor, ha nem tart közben rendszeres szüneteket. A hosszas állás leggyakoribb egészségügyi következményei között van a visszérbetegség, ízületi problémák, hát- és derékfájás, keringési problémák, izomfáradtság kialakulása. Ezeknek megelőzésére vagy az ezekkel járó fájdalom csökkentésére érdemes odafigyelni.
A vénák feladata, hogy a vért a különböző testrészekből visszapumpálják a szívbe, amikor tehát hosszú ideig állunk, a vénákban található kis szelepek és a folyamatosan feszített izmok (melyek megakadályozzák a vér visszafolyását) elgyengülnek, és nem képesek megfelelően működni, a gravitáció is lefele nyomja a vért, ezért az felgyülemlik a lábakban és duzzanatot, valamint visszereket okoz – hívja fel a figyelmet az állómunka egyik leggyakoribb egészségügyi következményére Ugron-Salat Imola belgyógyász.
„Állómunka során az ízületek, izmok, csontok is folyamatos terhelés alatt vannak, amelynek számos következménye van: lábgörcs, izommerevség, görnyedt tartás, fejfájás, fáradtság, mozgásszervi és gerincproblémák, amelyek krónikus fájdalmakat okozhatnak”
– magyarázza az orvos.
A szakember a hosszas állás nyirokrendszerre gyakorolt hatására is felhívja a figyelmet, ugyanis a nyirokrendszer feladata a szövetközti folyadék, a salakanyagok és a kórokozók elszállítása, valamint az immunrendszer működésének támogatása. „A hosszas állás a nyirokfolyadék pangását is eredményezheti, ezért nem tudja megfelelően ellátni ezeket a feladatokat, ami a szervezetben felhalmozódó méreganyagokhoz, a sejtek oxigénhiányához és gyulladásokhoz vezethet. Mivel a nyirokerek a vénákba ömlenek, ezért a nyirokrendszer elégtelensége összefügghet a vénás rendszer elégtelenségeivel is” – fogalmaz Ugron-Salat Imola.
Az állómunka egészségügyi kockázatai hatékonyan csökkenthetők néhány jól megtervezett módszerrel és munkahelyi intézkedéssel. Ezek a megoldások segítenek megelőzni – vagy legalább csökkenteni – a fájdalmat, fáradtságot, visszérproblémákat és ízületi terhelést is – javasolja a szakember.
Fontos, hogy munkavégzés közben rendszeresen tartsunk szüneteket, amikor átmozgathatjuk az izmainkat, és pihentetjük a lábainkat. Ajánlott néhány percenként arrébb lépni, bokakörzést végezni, váltogatni a láb terhelését. De az is segít az állva dolgozók esetében, ha időnként lábujjhegyre állnak, vagy időről időre egyik lábukról a másikra helyezik a testsúlyukat. Továbbá fontos a jól választott cipő is, a hosszú álláshoz olyan cipőre van szükség, amely nem nyomja a lábunkat.
A helyes tartást és állást gyógytornász segítségével sajátíthatjuk el a legjobban, rendszeres nyújtó gyakorlatok végzésével pedig segítünk a megfeszült izmoknak. Visszér esetén kompressziós harisnya használata ajánlott – összegezte Ugron-Salat Imola belgyógyász. Arra is kitért, hogy munka előtt és közben hasznosak az alábbi gyakorlatok:
Nagyon fontos, hogy munkaadói oldalról is belássák az állómunkával járó kockázatokat, és úgy szervezzék meg az alkalmazottak munkaidejét, hogy lehetőségük legyen váltani a feladatok között, hogy a hosszas állásokat mozgással járó feladatok váltsák. Fontos a pihenőidők biztosítása és a munkatér ergonómiai tervezése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy
a munkahelyi környezetet, például az eszközöket, bútorokat, munkafolyamatokat úgy alakítsák ki, hogy azok alkalmazkodjanak az emberi testhez és mozgásokhoz, ne pedig fordítva.
Az asztal vagy pult magassága legyen megfelelő, hogy ne kelljen görnyedni vagy karokat emelve dolgozni. A padlófelület legyen puhább, a világítás megfelelő, lehet lábtámaszt is használni, amely segíthet a lábak váltott pihentetésében. De az ergonomikus tervezés része az is, hogy ne kelljen órákon át megszakítás nélkül állni – biztosított legyen a pihenés lehetősége.
