Az idei második negyedévben a munkaképes korú – vagyis a 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási aránya 63,3 százalék volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS). Ez az arány uniós viszonylatban az egyik legalacsonyabbnak számít, különösen a fiatalok körében aggasztó a helyzet. Miközben a hivatalos munkanélküliségi ráta csökkenést mutat, egyre több szakértő figyelmeztet: a számok nem tükrözik a valóságot – sokan kényszerből részmunkaidőben dolgoznak, vagy teljesen kiszorultak a munkaerőpiacról.
A friss statisztikai adatok szerint 2025 második negyedévében Románia aktív népessége 8,222 millió fő volt. Ebből 7,733 millióan voltak foglalkoztatottak, míg 489 800-an munkanélküliként szerepeltek a nyilvántartásban. A férfiak körében magasabb volt a foglalkoztatási ráta, mint a nőknél – előbbieknél 71,6, utóbbiaknál 54,8 százalék. Területi bontásban is eltérés mutatkozott: városi környezetben 69,3, míg vidéken csupán 57,1 százalékos volt a foglalkoztatottság.
Különösen súlyos a helyzet a fiatalok körében: a 15 és 24 év közötti korosztály foglalkoztatási rátája mindössze 18,7 százalék volt. A munkanélküliségi ráta is ebben a csoportban a legmagasabb, elérve a 22,9 százalékot.
Ez azt jelenti, hogy a fiatalok közel egynegyede se nem tanul, se nem dolgozik.
A teljes lakosság tekintetében a munkanélküliségi ráta az idei második negyedévben 6 százalékra csökkent, ami 0,2 százalékpontos javulás az előző negyedévhez képest. A nemek közti eltérés minimális: a férfiaknál 6, a nőknél 5,9 százalékos volt a munkanélküliség. Ugyanakkor jelentős különbség mutatkozott a városi és vidéki lakosok között: míg a városiaknál 3 százalék, a vidékiek körében 9,4 százalék volt ez az arány.
A hivatalosan közölt 6 százalékos munkanélküliségi ráta azonban nem tükrözi teljes mértékben a valóságot – hívja fel a figyelmet a Hotnews.ro elemzése. A romániai munkaerőpiac ugyanis jelenleg hanyatlóban van, és sokan kénytelenek részmunkaidős állásokat vállalni, holott teljes munkaidős munkát szeretnének. A portál számításai szerint a valós munkanélküliségi ráta elérhetné a 10 százalékot is, ha figyelembe vennék azokat is, akik heti 40 órás munkaszerződésre vágynak, de tőlük független okokból nem jutnak ilyen álláshoz.
Sokan pusztán azért vállalnak részmunkaidős munkát, mert muszáj valamennyi jövedelmet szerezniük, miközben továbbra is teljes állást keresnek.
A munkaerőpiac gyengülését megerősítette a Román Nemzeti Bank (BNR) is. Egy vezetőségi ülés után kiadott közleményük szerint áprilisban és májusban egyaránt csökkent a gazdaságban foglalkoztatottak száma. Mindez annak ellenére történt, hogy a munkanélküliségi ráta a második negyedévben csökkent – a háttérben azonban az áll, hogy a júliusi szakértői felmérések szerint a munkaerő-felvételi szándék rövid távon élesen és széles körben visszaesett.
Éppen ezért az elemzés szerint a jelenlegi munkanélküliségi rátánál sokkal pontosabb képet adna egy olyan mutató, amely figyelembe veszi azokat is, akik ugyan dolgoznak, de részmunkaidőben, miközben teljes munkaidős munkát keresnek, illetve azokat is, akik már feladták az aktív álláskeresést.
A portál által idézett statisztikai adatok szerint jelenleg több mint 110 000 ember van Romániában, aki szeretne és képes is lenne többet dolgozni, mint jelenleg. Ez a szám a részmunkaidőben dolgozók több mint egyharmadát jelenti.
„A foglalkoztatás alatti munkanélküliség az új munkanélküliség”
– fogalmaztak találóan a Bloomberg közgazdászai. Ha ehhez hozzáadjuk a mintegy 150 000 elbátortalanodott személyt, akik már nem is keresnek állást, akkor a valós munkanélküliségi ráta 9,7 százalékra emelkedne. Az elemzés szerint ugyanakkor a romániai munkanélküliek 10 százaléka nem önként, hanem kényszerből hagyta el a munkaerőpiacot – ez is azt mutatja, hogy a hivatalos statisztikák mögött sokkal súlyosabb valóság húzódik.
