Az erdélyi állásbisztró

Mennyi az annyi? Egyre többen kíváncsiak előre a várható fizetésre

Ahogy közeledik a pillanat, amikor átláthatóvá kell tenni a romániai fizetéseket, és nyilvánosságra kerül, hogy mennyi az annyi, egyre nő azoknak az álláskeresőknek az aránya, akik szeretnék már előre tudni, hogy mekkora bérre számíthatnak, ha jelentkeznek egy adott állásra, és rájuk esik a választás – irányítja rá a figyelmet az eJobs Románia állásközvetítő platform friss elemzése. Túlnyomórészt azonban még mindig csak a belépőszintű vagy kékgalléros állások esetében jellemzőbb, hogy a hirdetést feladó munkáltató megjeleníti a várható fizetést. 

fizetés kiszámítása számológépen
Elindult az átalakulás a fizetések körül. A jövő év közepére minden bértáblának nyilvánosnak kell lennie (Fotó: Freepik.com)

Az eJobsnál legalábbis a 2025. január–május közötti időszakban minden tíz jelentkezésből három olyan állásra érkezett, ahol a fizetés szerepelt a hirdetésben. „Ez az arány egyrészt azzal függ össze, hogy már most tudják a munkavállalók és a jelentkezők, hogy a bérinformációk hamarosan nyilvánosságra kerülnek, másrészt pedig azzal, hogy nagyon erősen érzik a stabilitás iránti igényt a fizetések tekintetében is. Amikor állást keresnek, már az első lépésben tudni akarják, hogy egy adott állás megfelel-e minden kritériumnak, hogy minél tovább maradhassanak az adott pozícióban” – magyarázta a számsorok mögötti érzelmi hátteret Roxana Drăghici, az eJobs Románia értékesítési vezetője.

Korosztály szerinti eltérések

Ami a korosztályi bontást illeti, külön érdekesség, hogy a 18–24 éves, illetve a 60 év feletti korosztály az, amelyet a leginkább érdekel a várható kereset. Míg összességében a jelentkezések 30 százaléka a meghirdetett fizetéssel rendelkező állásokra irányul, addig e két korcsoport esetében ez az arány meghaladja a 35 százalékot. A 35–44 és a 45–54 éves korosztályba tartozó jelentkezők esetében ez az arány 25, illetve 26 százalékos. Eközben 

míg egy olyan állásra, amely kapcsán nincs megjelölve, hogy mekkora fizetés várható, átlagosan 22 pályázat érkezik a jelöltektől, addig egy olyanra, amelynél megjelenítették a várható keresetet, átlagosan 35 pályázat fut be. 

Amúgy túlnyomórészt még mindig a belépőszintű vagy kékgalléros állások esetében jellemzőbb, hogy a hirdetést feladó munkáltató megjeleníti a várható fizetést, a szakemberek, felsővezetői vagy vezetői pozíciók továbbra is egy bizalmas zónában maradnak, amelyet a munkaadók még nem hajlandóak elhagyni – mutatott rá Roxana Drăghici, az eJobs Románia értékesítési vezetője.

Hogy alakulnak az átlagfizetések?

A legnagyobb átláthatósággal rendelkező területek a kiskereskedelem, a szolgáltatások, a szállítás/logisztika, a call-center/BPO, a turizmus, az élelmiszeripar és az építőipar. 

Az eJobs bérösszehasonlító felülete, a Salario adatai szerint a nettó átlagfizetések országos átlaga ezeken a területeken a következő:

  • 3500 lej a kiskereskedelemben
  • 3800 lej a szolgáltatások esetében
  • 5000 lej a szállítás/logisztika esetében
  • 4000 lej a call center / BPO esetében
  • 4000 lej az idegenforgalomban
  • 4000 lej az élelmiszeripar számára
  • 5500 lej az építőiparra.
     

A friss elemzés ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmünket, hogy az év elejétől az eJobs Románia platformján több mint 100 000 meghirdetett állás közül mindössze 39 000 állás esetében tették közzé a fizetést. Ez a 39 százalékos arány nem jelent látványos növekedést az elmúlt évek átlagához képest, amikor a fizetést tartalmazó hirdetések aránya 35–40 százalék között mozgott. Márpedig – mint ismeretes – hamarosan átláthatóvá kell tenni a romániai béreket. 

Az Európai Bizottság irányelve szerint 2026 közepére minden bértáblának nyilvánosnak kell lennie, és a munkavállalók is tájékozódhatnak majd kollégáik keresetéről. 

Az idei év amúgy még jól indult, az eJobs februári mérlege még azt mutatta, hogy kezdenek meglátszani az új szabályok hatásai: az első két hónapban a munkáltatók által a náluk meghirdetett mintegy 31 ezer állás 40 százalékánál szerepelt a fizetés az álláshirdetésben – ez az arány pedig meghaladta a tavalyi éves átlagot, amikor az állások legfeljebb 35 százalékánál volt feltüntetve a fizetés. Ilyen megvilágításban természetesen a 39 százalék sem nevezhető rossz eredménynek, de alig több mint egy év van addig, ameddig minden fizetésnek – nem csak álláshirdetésekben megjelenítetteknek – láthatónak kell lennie.