Az erdélyi állásbisztró

Fizetések: hamarosan közölni kell, mennyi az annyi

Európai uniós összevetésben Románia a második helyen áll az alacsony fizetéssel rendelkezők számát tekintve: 2022-ben a romániai munkavállalók 23,9 százaléka számított alacsony jövedelműnek, ennél csak Bulgária (26,8 százalék) állt rosszabbul – irányította rá a figyelmet egy friss elemzés. A fizetések összegét ugyanakkor jelenleg a legtöbbször még titokként kezelik, egy európai uniós irányelv előírásai mentén azonban hamarosan átláthatóvá kell tenni azokat: 2026 közepére minden bértáblának nyilvánosnak kell lennie. 

alacsony fizetés miatt üres a pénztárca
Gyakran kiürülhet a pénztárca. Románia a második helyen áll az EU-ban az alacsony fizetéssel rendelkezők rangsorában (Fotók: Borbély Fanni)

Az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat szerint európai szinten az alacsony fizetéssel rendelkező munkavállalók aránya 14,7 százalék volt 2022-ben, ami a 2018-as 16,2 százalékhoz képest csökkenést jelent. A módszertan szerint alacsonyan fizetett munkavállalónak az a személy minősül, aki nem keres többet, mint az átlagos bruttó órabér kétharmada abban az országban, ahol dolgozik. A friss kutatás rámutatott: a romániai munkavállalók 23,9 százaléka számított alacsony jövedelműnek, ennél csak Bulgária (26,8 százalék) állt rosszabbul.

Bulgárián és Románián kívül Lettországban (23,3%), Görögországban (21,7%), Észtországban (21,2%) és Cipruson (20,0%) volt a legmagasabb az alacsonyan fizetett munkavállalók aránya. Ezzel szemben Portugáliában (1,8%), Svédországban (4,1%), Finnországban (6,5%), Olaszországban (8,8%), Szlovéniában (9,4%), valamint Franciaországban és Dániában (egyenként 9,7%) a munkavállalók kevesebb mint 10 százalékát fizették a módszertanban meghatározott küszöbérték alatt.

A kor és a végzettség is befolyásolja a fizetések szintjét

Az Eurostat adatait górcső alá vevő elemzésében a Termene.ro portál ugyanakkor arra is rávilágít, hogy az alacsonyan fizetett munkavállalók aránya 2022-ben magasabb volt a nők, mint a férfiak körében: az EU-ban foglalkoztatott nők 17,1 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, szemben a férfiak 12,6 százalékával. Ez egyébként a nők esetében javulást jelent, hiszen 2018-ban a nőknél 18,2 százalék, a férfiaknál pedig 12,5 százalék volt ez az arány.

Fontos következtetés továbbá, hogy a 30 év alatti fiatalok körében a legmagasabb – eléri a 25,2 százalékot – azoknak az aránya, akiknek a fizetése alacsonynak minősül. Ezzel szemben a 30–49 éves munkavállalók körében ez az arány 12,1 százalékra, az 50 év felettiek esetében pedig 13,4 százalékra csökkent.

Ahogy az várható volt, az iskolai végzettség is fontos szerepet játszik a bér szintjének meghatározásában: 2022-ben az alacsony iskolai végzettségűek 27,5 százaléka volt alacsonyan fizetett munkavállaló az EU-ban, szemben a középiskolai végzettségűek 17,5 százalékával és a felsőfokú diplomával rendelkezők mindössze 4,8 százalékával.

Ami a szakmák közötti különbségeket illeti, az elemzés rávilágít, hogy 2022-ben az alacsonyan fizetett munkavállalók közül a legtöbben a vendéglátásból kerültek ki, körükben elérte a 35,1 százalékos az alacsony fizetéssel rendelkezők aránya. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy sokan – legyen szó vendéglői vagy szállodai szolgáltatásokról – gyakran kapnak borravalót is, és ezzel sokszor számolnak a munkáltatók a fizetések összegének meghatározásakor.

A második leginkább érintett ágazat az adminisztratív és támogató szolgáltatásoké, beleértve a munkaerő-kölcsönzést is, ahol a munkavállalók 32,3 százalékának volt alacsony a fizetése.

A munkaszerződés típusa is befolyásolja az alacsony fizetés valószínűségét: a meghatározott idejű szerződéssel foglalkoztatottak 27,2 százaléka, míg a meghatározatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak 12,6 százaléka keresett keveset. 

Átláthatóvá kell tenni a béreket

Alacsony vagy sem, ma sokan még azt sem tudják, hogy a közvetlenül mellettük, akár azonos munkakörben dolgozó kolléga pontosan mennyi pénzt visz havonta haza. Egy európai uniós irányelv előírásai mentén azonban hamarosan átláthatóvá kell tenni a béreket, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy Romániában máris kezdenek meglátszani az új szabályok hatásai. „Az Európai Bizottság irányelve szerint 

2026 közepére minden bértáblának nyilvánosnak kell lennie, és a munkavállalók is tájékozódhatnak majd kollégáik keresetéről. 

Csak most kezdünk valódi lépéseket látni ebbe az irányba, és ahogy közeledünk 2026 júniusához, úgy látjuk, hogy a munkáltatók megteszik a szükséges lépéseket a »beszoktatás« megkönnyítésére. 2025, legalábbis eddig a pontig, az első év, amikor látjuk, hogy átlépjük a 35 százalékos küszöböt az álláshirdetésben megadott fizetéssel rendelkező állások százalékos aránya tekintetében” – mutatott rá a fontos munkaerőpiaci átalakulásra Roxana Drăghici, az eJobs Románia értékesítési vezetője egy, a munkaerő-közvetítő platform által minap közzétett elemzésben.

Kik teszik közzé máris a kínált fizetéseket?

Ami a számokat illeti, idén január óta a munkáltatók által az eJobs.ro oldalon meghirdetett mintegy 31 ezer állás 40 százalékánál már szerepelt a fizetés az álláshirdetésben – ez az arány meghaladja a tavalyi éves átlagot, amikor az állások legfeljebb 35 százalékánál volt feltüntetve a fizetés. Az idén az ígért fizetéssel együtt meghirdetett állások 88 százalékát különben romániai munkáltatók tették közzé, 6,5 százalékát külföldi vállalkozások, a posztok 5,2 százaléka pedig távmunkában végezhető munkát kínált. Jelenleg az eJobs.ro-n több mint 8 ezer állásnál jelenik meg a fizetés, ez a szám az összes elérhető állás körülbelül 37 százalékát jelenti – derül ki a wall-street.ro portál által szemlézett elemzésből.

Azt is megtudhattuk továbbá, hogy mely ágazatokban „hajlamosabbak” a munkáltatók megadni, mennyit kereshet majd az állásra sikerrel pályázó. Ezek:

  • a szolgáltatások
  • a kiskereskedelem
  • a szállítás – logisztika
  • a turizmus
  • a call center / BPO
  • az élelmiszeripar
  • az építőipar.
     

Konkrétan azokról a területekről van szó, amelyekre nemcsak az jellemző, hogy a legtöbb üres állásra várják a jelentkezőket, hanem a fluktuáció is magas, így a megüresedő álláshelyek betöltésére azonnal jelölteket kell találni. „Érdekes, hogy ebben a rangsorban két olyan ágazatot is találunk, amelyek idéntől adókedvezmények nélkül maradtak, nevezetesen az élelmiszeripart és az építőipart, mivel a munkáltatók egy része számára az ösztönzők megszüntetése az alkalmazottaknak kínált nettó fizetés csökkenéséhez is vezet” – fogalmazta meg Roxana Drăghici.

Milyenek a fizetések ezeken a területeken?

Az elemzés ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az adatok azt is újra megerősítik: a munkáltatók körében az a tendencia, hogy a fizetést elsősorban a belépőszintű (0-2 éves tapasztalattal rendelkező) és a tapasztalat nélküli állások hirdetéseiben jelenítik meg. Ahogy nő a szükséges szolgálati idő, úgy csökken azoknak a hirdetéseknek a száma, amelyekben a fizetést közzéteszik.

Az eJobs Salario nevű bérösszehasonlítójának adatai szerint ezeken a területeken az országos nettó átlagfizetések 3650 és 5000 lej között mozognak, a következőképpen:

  • a szolgáltatásokban dolgozók átlagosan 4000 lejt keresnek havonta,
  • a kiskereskedelemben dolgozók 3650 lejt,
  • a szállítás, turizmus, call-center / BPO területén az országos nettó átlag 4000 lej,
  • az építőiparban dolgozók nettó átlagfizetése 5000 lej. 
     

A legtöbb előre jelzett fizetéssel rendelkező állás Bukarestben, Kolozsváron, Brassóban, Ilfovban, Iaşi-ban, Temesváron és Konstancán van.