Maros megyében minimálisan nőtt, Hargita és Kovászna megyében pedig nagyon enyhén csökkent, de összességében alig változott a munkanélküliségi arány a székelyföldi megyékben a legutóbbi, májusi összesítés szerint.
Valószínűleg a következő havi statisztika mutat majd valamivel nagyobb változást a munkanélküliség alakulásában, ugyanis a középiskolák idei végzősei közül azok, akik munkanélküli segélyt szeretnének kapni, amíg munkát keresnek vagy egyetemi tanulmányaikat megkezdik, ebben az időszakban jelentkeznek be a munkaerő-elhelyező ügynökségeknél.
A legutóbbi, azaz a májusi adatokat ismertető összesítés szerint Hargita megyében 5,10 százalékos a munkanélküliség, 0,08 százalékkal kisebb, mint egy hónappal korábban. Ez 6126 állástalan személyt jelent, 94-gyel kevesebbet, mint ahányan áprilisban szerepeltek a nyilvántartásban.
Hargita megyében a munkanélküliségi ráta idei alakulása nagyon hasonló a két évvel ezelőttihez – akkor is fokozatosan csökkent az év kezdetétől egészen május végéig –, azzal a különbséggel, hogy idén nagyjából 1300-zal több volt a munkanélküli minden hónapban, mint 2023 azonos időszakában.
A 6126 állástalan személy közül 1390-en kapnak munkanélküli segélyt, a többiek esetében már lejárt a segélyezési időszak.
Az anyagi juttatásban részesülők száma is enyhén csökkent az előző hónaphoz képest, dacára annak, hogy csoportos létszámleépítés történt a textiliparban.
Erre az a magyarázat, hogy a májusban állást talált munkanélküliek 40 százaléka – 149 személy a 374-ből – a segélyben részesülők köréből került ki – derül ki a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség által közölt adatokból.
Maros megyében 3,03 százalékos a munkanélküliségi ráta, ez 0,02 százalékos növekedést jelent az egy hónappal korábbi 3,01 százalékhoz képest – közölte a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség. A munkanélküliek száma 6327 a megyében, ez 36-tal több az előző havi 6291-nél.
Az ügynökség nyilvántartásában szereplő 6327 személy közül 1275-nek folyósítják a munkanélküli segélyt, 5052 személy pedig nem részesül anyagi juttatásokban. Lakóhely szerinti eloszlásból kiderül, hogy az állástalan személyek háromnegyede, azaz 4658-an vidéken élnek, 1669-en pedig a városokban. Év elejétől május végéig 1324-en találtak munkát az intézmény közvetítésével – közülük 330-an májusban –, ráadásul az ily módon elhelyezkedőknek valamivel több, mint a fele vidéken él.
Kovászna megyében olyan arányban csökkent a munkanélküliségi ráta májusban, mint amilyen mértékben Maros megyében nőtt, azaz 0,02 százalékkal. A munkanélküliségi ráta így 4,84 százalékos az egy hónappal korábbi 4,86-hoz képest – derül ki a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség által közölt adatokból. 3837 állástalan személy szerepel az intézmény nyilvántartásában, azaz 16-tal kevesebb, mint az azt megelőző hónapban.
A munkanélkülieknek csak a 14,5 százaléka jogosult segélyre, azaz a 3837 személy közül 559, 3278 állástalan esetében már lejárt a segélyezési időszak, jó részük ugyanis tartósan munkanélküli.
A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásában szereplő állástalan személyek legnagyobb részét, 59,6 százalékát az iskolázatlan vagy legfeljebb elemi iskolai végzettséggel rendelkező teszik ki.
Akárcsak a másik két megyében, Kovászna megyében is kiegyenlített volt a munkanélkülivé váló és állást találok száma májusban, ez is az oka annak, hogy a statisztika majdnem változatlan maradt az áprilisi adatokhoz képest. Az országos foglalkoztatási programban az ügynökség közvetítésével 110 állástalan Kovászna megyei személy talált munkát májusban, ráadásul többségük vidéki, ahol fajsúlyosabb probléma a munkanélküliség és az elhelyezkedési lehetőségek is szűkösebbek, mint városon.
