Nőtt a munkanélküliség mértéke a székelyföldi megyékben a legfrissebb statisztika szerint. A három megye közül leginkább Hargita megyében kúszik felfelé a munkanélküliségi ráta.
Az utolsó összesítés szerint Hargita, Maros és Kovászna megyében is több a munkanélküli, mint egy hónappal korábban, de a növekedés nem egyforma a három megyében: abszolút számokban és arányaiban is Hargita megyében nőtt a leginkább a munkanélküliségi ráta novemberben.
Hargita: 5,32%
Hargita megyében az október végén mért 5,06 százalékhoz képest 5,32 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta november végére, ami 0,26 százalékos emelkedést jelent – derül ki a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatokból. A munkanélküliek száma 309-cel nőtt október végétől, elérve a 6385-öt. Munkanélküli segélyben csak minden negyedik állástalan személy részesül, a többség esetében már lejárt ez az időszak: 1572-en kapnak segélyt, 4813-an pedig nem részesülnek a juttatásban. Egy mutató esetében pozitív változás tapasztalható az adatokban: enyhén – 0,55 százalékponttal – nőtt a segélyben részesülő munkanélküliek részaránya (24,6%) az előző hónaphoz képest. Ez valószínűleg részben annak tudható be, hogy nőtt a frissen végzettek száma a munkanélküliek körében, ők pedig mind jogosultak segélyre. Az 1572, segélyben részesülő munkanélküli közül 253-an idén fejezték be tanulmányaikat.
Hargita megyében a 40-49 éves korcsoportba tartozók körében van a legtöbb munkanélküli, második helyen a 30-39 éves korosztály áll, és vidéken két és félszer gyakoribb a munkanélküliség, mint városon.
Maros: 2,95%
A három megye közül Maros megye az egyetlen, ahol a munkanélküliségi ráta alacsonyabb az országos átlagnál. Maros megyében 2,95 százalékos a munkanélküliség, de egy enyhe növekedés (0,08%) ott is tapasztalható az előző havi 2,87 százalékhoz képest – állapítható meg a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatokból. A 2,95 százalékos ráta 6160 állástalan személyt jelent, ami ugyan majdnem annyi, mint Hargita megyében, ám Maros megye népessége és a munkaképes lakosság mérete is majdnem a kétszerese Hargita megyéének, ami megmagyarázza az alacsony munkanélküliségi rátát is.
Maros megyében valamivel kisebb – 22,15 százalékos – a segélyben részesülő állástalanok aránya, mint Hargita megyében, a 6160 munkanélküli közül 1365-en jogosultak a juttatásra. Maros megyében még hangsúlyosabban a 40-49 éves korosztály körében van a legtöbb munkanélküli (1548), a vidék-város megoszlást tekintve pedig hasonló az arány, mint Hargita megyében: két és félszer több a vidéken élő munkanélküli.
Kovászna: 4,98%
Kovászna megyében – Maros megyéhez hasonlóan – csak enyhén, 0,08 százalékkal nőtt a munkanélküliség novemberben, ám ott a munkanélküliségi ráta lényegesen magasabb, már öt százalék közelében jár.
November végén 3948 állástalan személyt tartottak nyilván a megyében, ez 4,98 százalékos munkanélküliségi rátát jelent – tájékoztatott a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatokból. A 3948 munkanélküli közül 688-an kapnak munkanélküli segélyt, azaz a három megye közül itt a legalacsonyabb a juttatásban részesülő állástalanok részaránya (17,4%). Ami a városi és vidéki munkanélküliek megoszlásának az arányát illeti, ez Kovászna megyében is hasonló, mint a másik két megyében.
Országszerte: 3,28%
Az Országos Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatok szerint november végén 3,28 százalékos volt a munkanélküliségi ráta az országban, vagyis nagyobb, mint az azt megelőző hónapban (3,20%). A növekedés 0,08 százalékos, akárcsak Maros és Kovászna megyében.
Az ügynökség adatai szerint 261 511 állástalan személy van az országban, közülük 55 728-an részesülnek munkanélküli segélyben, 205 783-an pedig nem.
