Enyhén nőtt a munkanélküliségi arány az elmúlt hónapban Hargita, Maros, Kovászna és Kolozs megyében. A munkanélküliségről szóló adatok összevetése a megyék gazdasági ereje közti különbségekre is rámutat.
A regisztrált munkanélküliek számát tekintve nincs nagy különbség Hargita, Maros, Kovászna és Kolozs megye között, a munkanélküliségi rátát tekintve viszont jókora az eltérés. Kolozs, valamint Maros megyében sokkal kisebb a munkanélküliség, mint a két kisebb, Hargita és Kovászna megyében, ami jól tükrözi azt is, hogy Kolozs és Maros megye erős gazdasági központok. Hargita és Kovászna megyében feleakkora népességre, illetve aktív lakosságszámra jut nagyjából ugyanannyi munkanélküli, mint Maros és Kolozs megyében, ez a magyarázat arra, hogy a két kisebb megyében jóval nagyobb a munkanélküliségi ráta, miközben az állástalanok számában nincs nagy eltérés.
Hargita megye
Szeptember végére a Harghita megyei munkanélküliségi arány 4,66 százalékra emelkedett, ami 0,15 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest. A regisztrált munkanélküliek száma 5735 főre nőtt, amely 174 fővel magasabb az augusztusi adatoknál. Az állástalanok közül 1371-en részesültek munkanélküli segélyben, míg a többség, 4364 fő már nem jogosult a juttatásra – közülük kerülnek ki azok, akik tartósan munkanélküliek. Utóbbi csoport – vagyis a segélyben már nem részesülő munkanélkülieké – részaránya enyhén nőtt az elmúlt hónapban, elérve a 76,09 százalékot.
A munkanélküliek többsége – 4017 szermély – vidéken él, míg a városokban összesen 1718-an keresnek munkát. A munkanélküliek száma a 40-49 éves korosztály körében a legnagyobb (1334 fő), de a 25 év alattiak korcsoportjában is viszonylag sok a munkanélküli (1017 fő). Az iskolai végzettség szerinti megoszlásban a legnagyobb részarányt (48,56%) a mindössze négyosztályos végzettséggel rendelkezők alkotják, ők azok, akik nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Kovászna megye
A négy megye közül a legkisebb népességű Kovászna megyében 3749 regisztrált munkanélküli szerepelt a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásában múlt hónap végén, ami 4,67 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliség 0,08 százalékkal emelkedett. A regisztrált munkanélküliek közül 686-an részesültek munkanélküli segélyben, míg a többség, 3063 fő már nem jogosult a juttatásra. A nők aránya a munkanélküliek körében – akárcsak a többi megyében – alacsonyabb, mint a férfiaké, Kovászna megyében ez az arány 46,65 százalékos.
A négyosztályos vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező állástalanok aránya Kovászna megyében még magasabb (56,28%), mint Hargita megyében, és ott is vidéken nagyobb a munkanélküliség.
Maros megye
Szeptember végén 5985 munkanélküli szerepelt a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség nyilvántartásában, abszolút számokban ott van a legtöbb állástalan a négy megye közül, ám a munkanélküliségi ráta csak 2,88 százalékos, tekintve, hogy népességben és az aktív lakosságot tekintve is kétszer nagyobb, mint a két előbbi megye.
Maros megyében az augusztus végi adatokhoz képest 0,03 százalékkal nőtt a munkanélküliség múlt hónap végére, ami nem sokkal több, mint félszáz új munkanélkülit jelent. Az 5985 munkanélküli közül 1345 kap munkanélküli segélyt, 4640-en pedig már nem jogosultak rá. Az állástalanok majdnem fele csak elemi iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor nagyon sok munkanélküli (70%) vidéken él – azok, akikre mindkét tényező érvényes, halmozottan nehéz helyzetben vannak, azaz nem sok eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Kolozs megye
A munkanélküliségi ráta az említett négy megye mindegyikében nőtt az elmúlt hónapban, de a legkisebb mértékben Kolozs megyében emelkedett, és a munkanélküliségi ráta is ott a legalacsonyabb, jóllehet az állástalanok száma nagyjából hasonló, mint az előbbi megyékben. Utóbbit megmagyarázza, hogy Kolozs megye népessége majdnem 680 000, azaz több, mint a háromszorosa Kovászna megyéének és több, mint a duplája Hargita megyéének, illetve az aktív lakosság arányát tekintve is legalább ekkora különbségek vannak köztük. Így Kolozs megye esetében a 4738 munkanélküli csak 1,29 százalékos munkanélküliségi rátát eredményez, ami az egyik legalacsonyabb az országban, ennél jobb aránnyal általában csak Bukarest, valamint Ilfov és Temes megye büszkélkedhet az országban.
Kolozs megyében a munkanélküliek 27 százaléka segélyben részesülő állástalan, ami magasabb arány, mint a három másik megyében – ez egyben arra is utal, hogy Kolozs megyében a tartósan munkanélküliek aránya is alacsonyabb.
Az állásajánlatok száma is nagyobb
Kolozs megye nem csak a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező megyék között szerepel, hanem a legtöbb állásajánlattal bíró megyék listáján is az élmezőnyben van. Az eJobs országos állásközvetítő portál elemzése szerint Kolozs megye a második helyen áll azon megyék között, ahonnan a legtöbb új állásajánlatot tették közzé a portálon az év elejétől szeptember végéig. Az említett kilenc hónap alatt összesen 230 000 állásajánlat érkezett be a platformra, ennek mintegy a fele csak Bukarestből, illetve Ilfov megyéből. A legtöbb munkaerőt kereső megyék között, kissé lemaradva Ilfovtól, de a második helyen Kolozs megye áll 40 000 meghirdetett állással.
Érdekes ugyanakkor, hogy Maros megye a lista végén szerepel, a legkevesebb állást meghirdető megyék között (ide tartozik még Ialomiţa, Brăila, Argeş és Neamţ megye). Ezekben a tapasztalatok szerint nem csak a versengés nagyobb a megüresedett állásokra, hanem átlagban a bérek is mintegy 15-20 százalékkal kisebbek, mint a nagyobb megyékben.
