A foglalkoztatási feltételeket, a pályázók értékelését, a munkaszerződések megkötésének szabályait, a munkaszerződések megszüntetésének feltételeit, a munkavállalók felelősségét és a munkaügyi joghatósággal kapcsolatos egyéb szempontokat mutatja be Fazakas László ügyvéd a Jóálláson havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatban. Októberben a magánszektorban megjelenő álláshirdetéseket vette górcső alá, ezúttal pedig az állásinterjúkkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalta össze.
A cikksorozat folytatásában a foglalkoztatás jogalkotási szempontból elhanyagolt aspektusát, az interjút mutatjuk be. A felvételi folyamat során a munkáltató természetesen olyan személyeket szeretne alkalmazni, akik a lehető legalkalmasabbak és a legjobban beilleszkednek a vállalati struktúrába. Nyilvánvaló, hogy fontos ismerni a potenciális alkalmazott jellemét annak ellenőrzése érdekében, hogy összeegyeztethető-e a vezetéssel és a többi alkalmazottal. Ennek ellenére az interjú olyan veszélyeket rejt magában, amelyeket a munkáltató szempontjából nem lehet elhanyagolni, senki sem szeretne „katasztrófát” egy gyakran informális beszélgetés következtében.
A feltárt információk valódiságát illetően szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az alulírott nem az abszolút igazság birtokosa, az elemzéseket a cikk írásakor hatályos jogszabályok alapján végzi, ami nagyon fontos, figyelembe véve azt a tényt, hogy Romániában a jogszabályokat rendkívül gyakran változtatják. Ebből a szempontból fontos megemlíteni, hogy a joggyakorlat sokszor nemcsak a törvényt, hanem a jogi logikát is megsérti. A fentieket figyelembe véve szeretném összefoglalni az állásinterjú törvényes vonatkozásait a magánszektorban a Munka Törvénykönyve, a megkülönböztetés minden formájának megelőzéséről és szankcionálásáról szóló, 2000-ből származó, 137-es számú kormányrendelet, valamint a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről szóló, 202/2002. számú törvény alapján.
Nem kérhető terhességi teszt
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a jogszabály nem rendelkezik konkrét szempontokról az állásinterjúval kapcsolatban, ami, ahogy már említettük, egy elhanyagolt fázis. Ezáltal a gyakorlatban ez a legveszélyesebb szakasz a megkülönböztetés szempontjából, mivel a munkáltató szándékai ebben az esetben kérdések és cselekvések révén derülnek ki. A munka törvénykönyvének 5. cikke kimondja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a munkaügyi kapcsolatokban. Így tilos a munkajogban előírt jogokat faj, állampolgárság, etnikai hovatartozás, szín, nyelv, vallás, társadalmi származás, genetikai tulajdonságok, nem, szexuális irányultság, életkor, fogyatékosság, krónikus, nem fertőző betegség, HIV-fertőzés, politikai hovatartozás, családi helyzet vagy felelősség, szakszervezeti tagság vagy tevékenység, illetve hátrányos helyzetű kategóriába tartozási alapon megsérteni. A 137/2000-es kormányrendelet és a 202/2002-es számú törvény egyaránt rendelkezik erre vonatkozóan, így kijelenthetjük, hogy a Munka Törvénykönyvének rendelkezései gyakorlatilag feleslegesek ebben a tekintetben, mivel a diszkriminációra vonatkozó konkrét jogszabályok annyira konkrétak és mindent átfogóak.
A 137/2000-es kormányrendelet bünteti a hátrányos megkülönböztetést a gazdasági tevékenység és a foglalkoztatás terén, arra kötelezve a munkáltatókat, hogy ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést többek között a munkaviszony megkötésekor, felfüggesztésekor, módosításakor vagy megszüntetésekor egy bizonyos faji, nemzetiségi, etnikai hovatartozás, vallás, társadalmi kategória vagy hátrányos helyzetű kategória alapján, meggyőződés, életkor, nem vagy szexuális irányultság miatt. Hasonlóképpen, a 202/2002. számú törvény arra kötelezi a munkáltatókat, hogy hagyják figyelmen kívül, hogy az adott személy kíván-e családot alapítani vagy sem. A jogszabály 10. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a munkáltatók az állásra jelentkezőktől nem kérhetik terhességi teszt bemutatását vagy olyan kötelezettségvállalás aláírását, amely magában foglalja, hogy az egyéni munkaszerződés érvényességi ideje alatt nem esnek teherbe vagy nem szülnek (a várandós vagy szoptató nők számára a munka jellege vagy sajátos körülményei miatt tiltott munkák mentesülnek e rendelkezések alól). E jogi rendelkezések megsértése 3 000 és 10 000 lej közötti szabálysértési szankciót von maga után, ha az nem minősül bűncselekménynek.
Panasz lehet a vége
Ennek következtében az interjú során az olyan gyakorlatokat, mint a terhességi teszt bemutatása vagy elvégzése, illetve a családi életre, a vallásra, a szexuális irányultságra vagy a politikai hovatartozásra vonatkozó tervekkel kapcsolatos kérdéseket a munkavállaló úgy értelmezheti, hogy túlmutatnak a szakmaiságon, még akkor is, ha a munkáltató ezeket a kíváncsiság megnyilvánulásának tekinti, vagy a munkavállalókkal, jövőbeli alkalmazottakkal való személyes kapcsolatok kiépítését célozza. Ezért nem tudunk ilyen jellegű megnyilvánulást javasolni az interjú során annak érdekében, hogy elkerüljük az esetleges panasszal járó kellemetlenségeket.
Fazakas László
ügyvéd
