A foglalkoztatási feltételeket, a pályázók értékelését, a munkaszerződések megkötésének szabályait, a munkaszerződések megszüntetésének feltételeit, a munkavállalók felelősségét és a munkaügyi joghatósággal kapcsolatos egyéb szempontokat mutatja be Fazakas László ügyvéd a Jóálláson induló új cikksorozatban. Elsőként a magánszektorban megjelenő álláshirdetésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalta össze.
A joallas.ro munkaközvetítő portálon megjelenő cikksorozatban a foglalkoztatási feltételeket, a pályázók értékelését, a munkaszerződések megkötésének szabályait, a munkaszerződések megszüntetésének feltételeit, a munkavállalók felelősségét és a munkaügyi joghatósággal kapcsolatos egyéb szempontokat mutatom be a következő hónapokban. A feltárt információk valódiságát illetően szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az alulírott nem birtokosa az abszolút igazságnak, az elemzéseket a cikk írásakor hatályos jogszabályok alapján végzem, ami nagyon fontos, tekintettel arra, hogy Romániában a jogszabályokat rendkívül gyakran módosítják. Ebből a szempontból fontos megemlíteni, hogy a joggyakorlat nagyon gyakran nemcsak a törvényt, hanem a jogi logikát is megsérti, de ez legyen egy másik cikk témája. A fentiekre tekintettel szeretném összefoglalni a magánszektorban megjelenő álláshirdetésekkel kapcsolatos szempontokat a Munka Törvénykönyve, a 137/2000 számú kormányrendelet és az 1/2003-as Nemzeti Diszkriminációellenes Tanács utasításai, valamint a munkanélküli-biztosítási rendszerről és a foglalkoztatás ösztönzéséről szóló 76/2002 számú törvény alapján. A Munka Törvénykönyve egyébként a munkaszerződés megkötése előtt nem tartalmaz szabályokat, ez a törvény kizárólag a megkötése utáni munkaügyi jogviszonyokkal foglalkozik.
Tilos a megkülönböztetés
A munkanélküli-biztosítási rendszerről és a foglalkoztatás ösztönzéséről szóló, 2002-ből származó 76-os számú törvény rendelkezései szerint a munkáltatók kötelesek a megüresedett állásokat a megüresedéstől számított 5 munkanapon belül közölni a megyei munkaügyi ügynökségekkel. A módszertani normák szerint ez a kategória magában foglalja mind a megüresedett, mind az újonnan létrehozott munkahelyeket. E kötelezettség mellett a munkáltatók a foglalkoztatási/munkaerő-felvételi hirdetmény intézményéhez is folyamodnak. Ami az álláshirdetést illeti, a legfontosabb megemlíteni a megkülönböztetés tilalmát a megfogalmazásukban. Így a Nemzeti Diszkriminációellenes Tanács 1/2003-as utasításai szerint azok a munkáltatók, akik reklámanyagok útján hirdetik meg egy pozíció betöltését, kötelesek szabad hozzáférést biztosítani a foglalkoztatási folyamat valamennyi szakaszához minden személy számára, megkülönböztetés, kirekesztés, korlátozás vagy preferencia nélkül. Tehát nem lehet különbséget tenni és kizárni jelölteket faj, nemzetiség, etnikai hovatartozás, nyelv, vallás, társadalmi kategória vagy hátrányos helyzetű kategóriához való tartozás, életkor, nem vagy szexuális irányultság, illetve a jelöltek meggyőződése alapján. Ebből a rendelkezésből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a jogszabály szerint nem kereshetünk például pincérnőt, takarítónőt vagy cigányprímást. Ez általános gyakorlat. A munkáltatók kötelesek nem különbséget tenni a jelöltek között a felvétel időpontjában, és természetesen azt követően sem.
Mi történik, ha nem tartják be?
Bármely jogszabály erőtelen a megfelelő szankció nélkül. Ez esetben a törvény 2 ezertől 100 ezer lejig terjedő pénzbírságot ír elő a munkáltatók számára, mivel az adott tevékenységhez való hozzáférés korlátozása egy egész embercsoportot érint. Amennyiben „sikerül” úgy diszkriminálni, hogy csak egy személyt érintsen, a büntetési tételek csupán ezertől 30 ezer lejig terjednek.
Fazakas László
ügyvéd
