Angolul ugyan jó tudni, meg néha kell is, de a leginkább mégiscsak a román nyelv ismerete fontosabb a hazai munkaerőpiacon, és nagy előnyt tudhat magáénak az – főleg Székelyföldön –, aki könnyedén ki tudja fejezni magát az ország nyelvén – derült ki, amikor munkaadókat és munkaközvetítőket kérdeztünk arról, milyen nyelvtudást várnak el a jelentkezőktől. A mesterséges intelligencia ráadásul ezen a területen is segítségünkre lehet.
„Nem lehet általánosítani ebben a kérdésben, hiszen ha egy cég csak az országon belül bonyolítja le a tevékenységét, akkor a legtöbb esetben elég, ha az alkalmazott tud románul. Mondhatjuk azt is, hogy nagy komparatív előnnyel indul, aki a román nyelvet jól beszéli, és tud emailezni, telefonálni e nyelven” – közölte megkeresésünkre Veres Nagy Tímea projektmenedzser, a Női Vállalkozók Egyesületének alapító tagja. Hozzátette: a különböző idegen nyelvekre akkor van igény, ha a cég működése túlmutat az ország határain, de inkább az angol az, ami univerzálisan használatos.
Beder Tilla, a Kovásznán bejegyzett és kiterjedt ügyfélkörrel rendelkező IJC Jobs munkaerő-közvetítő iroda alapítója is hasonlóan nyilatkozott: romániai munkavállalás esetén igen ritkán kérnek a munkaadók angol nyelvtudást, és csak egészen kivételes esetben németet (ez munkakörfüggő), az esetek zömében azonban bőven elegendő, ha jól tud az illető románul, illetve azok esetében, akik más nemzetiségűek, előny, ha tudnak magyarul.
Az idegennyelv-tudás tehát csak bizonyos munkakörökben fontos, a pályázatírásban bizonyosan, már csak azért is, mert a projektek megvalósítása során sokszor kell külföldi szervezetekkel, intézményekkel partneri viszonyt kialakítani. Grüman Róbert, a sepsiszentgyörgyi StartUp HUB vállalkozásfejlesztési központ alapítója elmondta, bár a cég többek között pályázati konzultációval, pályázatírással foglalkozik, még így sem kérik minden munkatársuktól az angol nyelvtudást, csak azoktól, akiknek kapcsolódik ehhez a napi munkájuk. „Van azonban olyan alkalmazottunk, aki ismer más nyelvet is, például az olaszt vagy a lengyelt, és bár nem létfontosságú ez a nyelvtudás, a projektpartnerek bizalmát növeli, ha saját anyanyelvükön szólunk hozzájuk, a kapcsolatoknak pedig nagyon jót tesz” – mutatott rá Grüman Róbert.
Hogyan vélekednek erről az állami szektorban?
A magánszektor után az állami intézményeknél is egészen hasonló megközelítésre találtunk – egy bizonyos pontig. Itt ugyanis szabályozott procedúrák vannak, amelyeket tiszteletben kell tartania az alkalmazónak. Henning Lászlót, Kovászna Megye Tanácsának alelnökét kérdeztük arról, hogy a megyei önkormányzatnál, illetve az alárendelt intézményeknél milyen idegennyelv-tudást várnak el az alkalmazottaktól. „A közigazgatási törvény nem kötelezi idegennyelv-tudásra a közalkalmazottat” – tájékoztatott az alelnök. Hozzátette: kivételes esetekben a kiíró kérhet idegennyelv-tudást (leginkább egy Európai Uniós ország nyelvét), főleg, ha az illetőnek a lakossággal is kapcsolatot kell tartania valamilyen formában. A közalkalmazottak felvétele viszont centralizált rendszerben működik, minden esetben rá kell bólintania a Közalkalmazottak Országos Ügynökségének, az alkalmazás kritériumait pedig egy zártabb lehetőségi körből, egy legördülő menüből lehet kiválasztani.
Henning László arra is kitért, hogy egy idegen nyelvet általában megkövetelnek a munkatársaktól, bár a tapasztalat az, hogy a fiatalabbak már többnyire tudnak legalább alapfokon angolul. Vannak azonban olyan osztályok, területek – és itt ismét a pályázatok kerülnek szóba –, ahol fontos az emelt szintű angol nyelvtudás. „Sokan nem tudják még, de lehet direkt pályázni brüsszeli forrásokra, ilyen esetekben mi is a teljes dokumentációt angolul tesszük le. Jogászaink továbbá figyelemmel követik az uniós jogszabályokat és tervezeteket, hiszen tudnunk kell, mire kell figyelni, mi következik” – magyarázta az alelnök. Arra is kitért, hogy az alárendelt kulturális intézményeknél a kapcsolatteremtéshez szintén fontos az angol nyelv ismerete. „Minden intézményben kell lennie legalább néhány olyan személynek, akiknek folyékonyan megy az angol. Azzal mindenütt el lehet boldogulni” – húzta alá.
Egy kattintásra van a fordítás, és még annál is több
Henning László ugyanakkor egy másik érdekes aspektusra is rávilágított. Mint kifejtette, annak ellenére, hogy angolul valóban jó tudni, ma már számos egyéb lehetőség is rendelkezésre áll. A böngészők például már egy kattintással lefordítják a kívánt nyelvre az idegen nyelvű szöveget, és számos fordítóprogram is a segítségünkre lehet, többek között az olyan alkalmazások is, amelyek a beszélt szöveget fordítják le azonnal a célnyelvre. Mint hangsúlyozta, ennél jóval többet is tud a mesterséges intelligencia (AI): bármilyen nyelven kérdezhetünk tőle és kivételesen jó szövegeket ír bármilyen témában, főleg, ha jól kérdezünk. „Én egy szerződéstervezetet kértem a ChatGPT-től egy konkrét esetre, és az AI kiválóan megszerkesztette. Tulajdonképpen csak meg kell tanulni jól megírni a promptot: ha pontosan kérdezünk, jó válaszokat kapunk. Lassacskán a kollégák is kezdik használni a mesterséges intelligenciát” – árulta el a megyei önkormányzat alelnöke.
