A munkahelyi stressz a 21. században kritikus foglalkozás-egészségügyi problémává vált, hiszen mind fizikai, mind mentális téren komoly következményekkel járhat. A közhiedelemmel ellentétben azonban a stressz nem minden esetben káros, de a pozitív hatás elérése nagyban függ a stresszről alkotott képünktől és a megfelelő stresszkezelési stratégiák kialakításától. Kétrészes cikksorozatunkban Kanyaró Kinga, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, pszichológus és tréner foglalta össze a munkahelyi stresszel és a stressz szemléletmóddal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A munkahelyi stressz témakörével foglalkozó cikkünk korábbi részében a probléma meghatározásán túl annak leggyakoribb okairól, tüneteiről és következményeiről, illetve típusairól olvashattak. Többek között kiderült, hogy a közhiedelemmel ellentétben a stressz nem minden esetben van káros hatással a munkavállalókra. A különböző típusai közötti alapvető különbség az, hogy az eustressz serkenti a személyes fejlődést és növeli a jólétet, míg a distressz gátolja a fejlődést és káros hatással van az egészségre. Az, hogy melyik típusú stressz tapasztalható, nagyban függ attól, hogyan értelmezzük és kezeljük a stresszes helyzeteket.
Egy viszonylag új fogalom a szakirodalomban a stressz szemléletmód (mindset). Ez tulajdonképpen a stresszről alkotott képünket, véleményünket foglalja magába. Megkülönböztetjük azt a szemléletet, amely alapján a stressz segítő lehet, illetve azt, amely alapján a stressznek kizárólag káros hatásai lehetnek. Ez összekapcsolható talán az imént említett típusok megkülönböztetésével, azzal a különbséggel, hogy itt az egyén meggyőződésének függvényében vannak meghatározva. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a stresszt fejlesztő hatásúnak tekintő szemlélet pozitív eredményekkel jár, különösen a munkahelyi környezetben. Egy pénzügyi intézmény nagymintás dolgozói körében végzett vizsgálat szerint azok,
akik a stresszt inkább fejlődési lehetőségként értelmezték, kevesebb depressziós és szorongásos tünetet tapasztaltak, valamint magasabb energiaszintről számoltak be,
mint azok, akik a stresszt kizárólag káros hatásúnak tartották.
Továbbá, a munkahelyi teljesítmény és az életelégedettség is pozitív összefüggést mutatott a stresszt fejlesztő hatásúnak tekintő szemlélettel. Azok, akik így gondolkodtak, hatékonyabban tudtak megküzdeni a nagy munkaterhelés előrevetítésével, ami jobb munkavégzést és nagyobb energiaszintet eredményezett a nap folyamán.
Ez is azt mutatja, hogy a cél nem mindig a stressz megszüntetése, hanem annak megfelelő menedzselése. Fontos felismerni, hogy a stresszállapot vagy motiváló, vagy gyengíti a teljesítményünket. A stressz szemlélet lényegesen kihat mind a munkahelyi teljesítményünkre, mind pedig a mindennapi életünkre.
A munkahelyi stressz menedzsment magába foglalja mind a megelőzést, mind pedig a beavatkozást. Ezek minimálisan két szinten történnek: egyénileg, illetve a szervezet szintjén.
Az egyéni stresszkezelési stratégiák hatékony alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a mindennapi stressz csökkentéséhez, a mentális egészség megőrzéséhez és a munkateljesítmény javításához.
A szervezet szintjén is vannak hasznos programok és stratégiák, amelyek hozzájárulnak a megfelelő stressz menedzsmenthez.
Az amerikai Stressz Intézet alapján az egyik leghatékonyabb stratégia a munkahelyi stressz csökkentésében és a mentális egészség támogatásában az empatikus vezetési gyakorlatok beépítése a munka világába. Egy olyan vezető, aki figyel a munkavállalók érzelmi és szakmai szükségleteire, elősegítheti a nyílt kommunikációt és a csapattagok közötti együttérzést. Ha a dolgozók biztonságban érzik magukat, és tudják, hogy vezetőik megértéssel fordulnak feléjük, könnyebben megosztják a munkahelyi stresszel és mentális egészségükkel kapcsolatos problémáikat.
Egy támogató, empátiára épülő munkahelyi kultúra nemcsak a stressz hatásait csökkenti, hanem hosszú távon megakadályozhatja a kiégést is.
A megfelelő vezetői hozzáállás elősegíti, hogy a munkavállalók ne érezzék magukat elszigetelve, és szükség esetén merjenek segítséget kérni.
Ezáltal nemcsak az egyéni jóllét növekedhet, hanem a csapat teljesítménye és elkötelezettsége is javulhat. Az empatikus vezetés gyakorlati megnyilvánulásai lehetnek például a rugalmas munkavégzési lehetőségek, a rendszeres egyéni visszacsatolások, a stresszkezelési tréningek és a támogató munkahelyi közösség kialakítása. Ha a dolgozók érzik, hogy számítanak, és a vezetőség törődik velük, motiváltabbá és kiegyensúlyozottabbá válnak, ami hozzájárul a hatékonyabb és egészségesebb munkavégzéshez.
Összefoglalva, a munkahelyi stressz különböző típusainak megértéséhez és kezeléséhez sokoldalú megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi az egyéni felfogást, a megküzdési stratégiákat, a szociális támogatást és a szervezeti gyakorlatokat. A pozitív stressz-szemlélet előmozdításával és átfogó stresszkezelési stratégiák végrehajtásával a szervezetek javíthatják a munkavállalók jólétét és termelékenységét.
Felhasznált szakirodalom
