A három székelyföldi megye közül kettő decemberben az év legmagasabb munkanélküliségi arányával zárta az elmúlt esztendőt. Az adatok arra utalnak, hogy az állásukat frissen elveszítők száma nő leginkább a térségben. A Hargita megyében jegyzett 5,45 százalékos munkanélküliségi ráta egyébként az utóbbi hét esztendő legmagasabb értéke.
Hargita és Kovászna megyében is a 2024-es esztendő legnagyobb munkanélküliségi rátáját regisztrálták decemberben, Maros megyében pedig enyhén, 0,03 százalékkal csökkent az állástalanok aránya – derül ki a legfrissebb statisztikai adatokból.
Hargita: 5,45%
A három megye közül a saját, korábbi adataihoz viszonyítva is Hargita megye áll a legrosszabbul a munkanélküliséget tekintve. 5,45 százalékos munkanélküliségi rátával zárta 2024-et a megye, ez pedig nem csak a korábbi év, hanem az utóbbi hét esztendő legmagasabb aránya is: legutóbb 2017 februárjában volt nagyobb, 5,84 százalékos az állástalanok hányada a megyében. Az 5,45 százalékos arány 6551 állástalan személyt jelent, ami 166-tal, arányaiban pedig 0,13 százalékkal több, mint az azt megelőző hónapban – derül ki a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség adataiból.
A számokból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a munkanélküli segélyben részesülő állástalanok száma nőtt a legnagyobb mértékben – 148-cal – az azt megelőző hónaphoz képest, ami arra utal, hogy az újonnan munkanélkülivé váltak többsége állását elveszítve vált azzá, nem olyanokról van szó, akik már hosszabb ideje munkanélküliek, és azáltal váltak láthatóvá a statisztikában, hogy újból bejelentkeztek álláskeresőként az ügynökségnél.
Az adatok szerint egyébként Hargita megyében 5 hónap alatt majdnem 1 százalékkal nőtt a munkanélküliség.
Kovászna: 5,09%
December végére Kovászna megyében is átlépte az 5 százalékos értéket a munkanélküliségi ráta. 2023 nyarának végén és őszén 6 százalék fölött is volt ez az arány, így a december végén regisztrált 5,09 százalékos munkanélküliségi ráta csak az elmúlt egy esztendő legmagasabb értéke. Ez 4032 állástalan személyt jelent, 84-gyel többet, mint egy hónappal korábban. Arányban 0,11 százalékos a növekedés a november végén mért 4,98 százalékhoz képest – derül ki a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség adataiból. Kovászna megyében 5 hónap alatt fél százalékkal nőtt az állástalanok aránya: az augusztusi 4,59 százalékról 5,09-re.
A munkanélküli segélyben részesülő, illetve a juttatást már nem kapó állástalanok száma egyaránt nőtt az elmúlt hónapban a megyében, de előbbieké ott is kissé jobban. 734 munkanélküli volt jogosult a segélyre december végén (novemberben 688), 3298 pedig már nem (novemberben 3260).
Maros: 2,92%
Maros megyében jóformán stagnál a munkanélküliség, csak minimális mértékben, 0,07 százalékot nőtt az állástalanok aránya az elmúlt 5 hónap során. Ez december végére 2,92 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett a 2024 augusztusában mért 2,85-höz képest. A novemberihez képest viszont enyhén, 0,03 százalékkal csökkent a munkanélküliség a megyében. A Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség nyilvántartásában 6109 munkanélküli szerepelt december végén, 51-gyel kevesebb, mint egy hónappal korábban.
Azonban dacára annak, hogy a munkanélküliségi ráta enyhén csökkent decemberben, a munkanélküli segélyben részesülő állástalanok száma nőtt Maros megyében is, ami arra utal, hogy ott is lehettek elbocsátások vagy szűntek meg állások a múlt hónapban. A novemberi 1365-höz képest december végére 1401-re (+36) nőtt a segélyt kapó, azaz új munkanélküliek száma, a juttatásban nem részesülőké viszont 4795-ről 4708-ra csökkent (-87), tehát hosszabb ideje állástalanként nyilvántartottak kerültek ki a statisztikából.
