Az erdélyi állásbisztró

Csökkent a munkanélküliség Székelyföldön

Mindhárom székelyföldi megyében csökkent a munkanélküliségi arány a legutóbbi, márciusra vonatkozó statisztika szerint. Hasonlóra több mint fél éve óta nem volt példa. A nagyon nehezen foglalkoztathatók kategóriája egyébként Kovászna megyében a legnépesebb.

munkanélküliségi térkép
A három megye közül Kovászna megyében van a legtöbb olyan munkanélküli, akik számára nagyon nehéz munkát találni (Forrás: Jóállás)

A márciusi visszaesés ugyan nem jelentős mértékű, de jócskán több, mint fél éve nem fordult elő az, hogy Hargita, Maros és Kovászna megyében egyaránt csökkenjen a munkanélküliségi ráta ugyanabban a hónapban. Egyik-másik megyében ugyan voltak még időnként csökkenések, de többnyire inkább az állástalanok számának növekedése volt a jellemző tendencia mindhárom megyében már tavaly óta. 

Hargita: 5,35%

A három megye közül leginkább Hargita megyében csökkent a munkanélküliség márciusban: 5,35 százalékos volt az állástalanok aránya, ami 0,22 százalékkal kevesebb, mint egy hónappal korábban (február: 5,57%). A 0,22 százalékos csökkenés 268-cal kevesebb munkanélkülit jelent. A legutóbbi összesítés szerint 6424 állástalan személy szerepel a nyilvántartásban. 

Hargita megyében egyébként már második hónapja csökken a munkanélküliség, februárt megelőzően viszont nyolc hónapon át folyamatosan nőtt. A munkanélküliségi ráta múlt év októberében haladta meg az 5 százalékot, az állástalan személyek száma pedig a hatezret. 

Márciusban viszont több munkanélküli tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint az azt megelőző két hónapban – tájékoztatott a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, amely közvetítői szerepet töltött be az alkalmazásoknál. A segélyben részesülő munkanélküliek száma februárhoz képest 234 fővel csökkent márciusban, ami a székelyudvarhelyi textiliparban történő újraalkalmazásoknak, valamint a bútorgyártásban, az építőiparban és a kereskedelemben történt alkalmazásoknak köszönhető. A segélyben már nem részesülő munkanélküliek száma 34 fővel csökkent.

Maros: 3,15%

Maros megyében 0,12 százalékkal csökkent a munkanélküliség, jelenleg 3,15 százalékos az állástalanok aránya a korábbi 3,27 százalékhoz képest. A legutóbbi összesítés szerint 6580 munkanélküli szerepel a nyilvántartásban, 249-cel kevesebb, mint februárban (6829). Közülük 1353-an részesülnek munkanélküli segélyben, 5227-en viszont már nem jogosultak az anyagi juttatásra – derül ki a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség adataiból. Az intézmény tájékoztatása szerint az év első három hónapjában 751 személy talált állást az ügynökség közvetítésével. 

Maros megyében szintén tavaly októberben lépte át a hatezret a munkanélküliek száma, de ez ott csak 2,87 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett, lévén, hogy jóval nagyobb és népesebb, mint Hargita megye. 

Kovászna: 4,94%

Kovászna megyében márciusban 5 százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta, ami a legutóbbi adatok szerint 4,94 százalékos. Az azt megelőző hónapban 5,03 százalékon állt ez a mutató, így a csökkenés 0,09 százalékos. Ez 73-mal kevesebb munkanélkülit jelent: az állástalan személyek száma a februárban mért 3984-ről 3911-re csökkent március végére. Közülük mindössze 670-en részesülnek munkanélküli segélyben, 3241-en pedig már nem, ami arra utal, hogy a munkanélküliek körében arányaiban sokan vannak azok, akik hosszú ideje nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség adataiból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a segélyben részesülő munkanélküliek körében jelentős többségben vannak a nők (439 nő, 231 férfi), a juttatásban már nem részesülők kategóriájában viszont jóval több a férfi (1302 nő, 1939 férfi).

Márciusban 153 munkanélkülinek sikerült elhelyezkednie a munkaerőpiacon az ügynökség közvetítésével.

Foglalkoztathatósági szintek szerinti megoszlás

A regisztrált munkanélkülieket a megyei ügynökségek profilalkotás révén a különböző foglalkoztathatósági szinteknek megfelelő kategóriákba sorolják. Ezek a kategóriák a következők: könnyen, közepesen nehezen, nehezen vagy nagyon nehezen foglalkoztatható. 

Hargita és Maros megyében a közepesen nehezen foglalkoztatható kategória a legnépesebb, ebbe tartozik a munkanélküliek 65 százaléka Hargita megyében, Maros megyében pedig a 71,4 százalékuk. Kovászna megyében ez az arány 35,7 százalék. Ami viszont rosszabb, hogy 

Kovászna megyében az állástalanok 27,5 százaléka a nagyon nehezen foglalkoztathatók csoportjába tartozik. Hargita és Maros megyében ez az arány 1, valamint 0,3 százalékos. 

A nehezen foglalkoztathatók kategóriája is Kovászna megyében a legnépesebb (Kovászna – 35,7%, Hargita – 28%, Maros – 16,7%). 

A könnyen foglalkoztathatók csoportjába a munkanélküliek 11,4 százaléka tartozik Maros megyében, Hargita megyében a 6 százalékuk, Kovászna megyében pedig az 1 százalékuk.