A Z generáció számára a munkahely már nem csupán funkcionális tér, hanem olyan hely, amely valódi tanulási lehetőségeket, hiteles kapcsolatokat és a valahova tartozás érzését kell, hogy kínálja – vagyis a romániai fiatalok nem utasítják el az irodai munkát, hanem annak alapvető újradefiniálását javasolják. Az új szemlélet nemcsak a munkahelyeket alakítja át, hanem hosszú távon az egész munkaerőpiac működésére is hatással lesz.
Az 1997 és 2012 között született Z generációs fiatalok kissé eltérő prioritásokkal lépnek be a munkaerőpiacra, mint az előző generációk: számukra a munka nem csupán fizetés, hanem egy fontos cél – legalábbis erre derül fény a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem által készített közvélemény-kutatásból, amelynek eredményeit a Wall-street.ro gazdasági portál ismertette.
A felmérés során megkérdezett fiatalok 67 százaléka mondta azt, hogy fontosnak tartja a munka és a magánélet egyensúlyát, 66 százalékuk pedig méltányos fizetést szeretne. Ezzel szemben csak 1 százalék jelezte azt, hogy kizárólag a távmunka motiválja őket. A Z generáció számára azonban az irodának azt kell nyújtania, amit az otthoni munkavégzés nem tud: a valahová tartozás érzését, a személyes fejlődés lehetőségét és az őszinte emberi kapcsolatokat.
Ez egyébként nem csak Romániában van így: egy nemrégiben készült Gallup-felmérés is azt mutatta, hogy a Z generáció más országokban is hasonlóan gondolkodik. A közvélemény-kutatás készítői két magyarázatot adtak erre a jelenségre:
Azoknak a fiataloknak továbbá, akik hibrid munkát szeretnének, a rugalmasság kulcsfontosságú szempont: úgy akarnak irodában dolgozni, hogy maguk válasszák ki azokat a napokat, amikor bemennek, hogy az irodában töltött időt maximalizálhassák.
Vagyis a Z generációs fiatalok számára a rugalmasság már nem előny, hanem alapvető követelmény.
Raluca Juncu HR-szakértő szerint az igazi különbséget az a munkáltató jelenti, aki olyan környezetet teremt, ahol az emberek értékesnek, támogatottnak érzik magukat, és azt látják, hogy jó irányba haladnak. Ők érdemeken alapuló elismerést, építő jellegű visszajelzéseket és valódi fejlődési lehetőségeket keresnek. A vezetés és a szervezeti kultúra tehát fontosabbá vált, mint önmagában az irodai környezet, mert egy vonzó tér már nem elég, ha rossz menedzsment társul hozzá.
„A Z generáció a modern iroda fontos szövetségese. Nem riadnak vissza a munkától, de azt akarják, hogy az értelmes és értékes legyen. Nem a változás kedvéért kérdőjelezik meg a szabályokat, hanem azért, mert javítani akarnak rajtuk. Pontosan ezeknek az elvárásoknak köszönhetően van lehetőségük a vállalatoknak arra, hogy egészségesebb, egységesebb és jövőorientáltabb csapatokat építsenek ki, amelyek a bizalom, az őszinteség és a szilárd értékek alapján működnek” – értékelt George Didoiu, a Colliers Románia igazgatója.
Az ebben a generációban felnőtt fiatal szakemberek értékelik a juttatásokat és a látványos irodákat, de mélyebb értelmet és valódi hovatartozás-érzetet is keresnek. Számukra igazán fontosak a vezetőkkel való őszinte kapcsolat, a befogadó környezet, a jól végzett munka elismerése és a világos karrierirány.
A szakemberek szerint ugyanakkor egy olyan szakmai környezetben, ahol még mindig a hagyományos hierarchiák dominálnak, ezek az elvárások nehezen teljesíthetőnek tűnhetnek. És ahogy a hibrid munkavégzés egyre inkább szabvánnyá válik,
a legvonzóbb munkaadók azok lesznek, akik olyan környezetet teremtenek, amely támogatja a rugalmasságot, ösztönzi a tanulást és erősíti az emberi kapcsolatokat.
A Z generáció nem utasítja el az irodát, hanem segít abban, hogy az a jövőnek megfelelő, értelmes térré fejlődjön. „A Z generáció fiataljai már nem tekintik a munkát csupán karrierjük egyik állomásaként, hanem olyan helyként, ahol tartós kapcsolatokat építhetnek ki és koherens szakmai pályát alakíthatnak ki. Ez a generáció nagyra értékeli a stabilitást, a kiszámíthatóságot és azt a környezetet, ahol a vezetés aktív, és a kulturális ígéretek a valóságban is megvalósulnak. Nemcsak rugalmasságot várnak el, hanem egyértelmű irányt és konkrét fejlődési lehetőségeket is. A munkáltatók számára ez egy lehetőség, hogy valódi partnerekké váljanak az új generáció szakmai pályafutásában” – összegezte George Didoiu.
Statisztikai háttér
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) és az Eurostat adatai szerint a Z generáció foglalkoztatási rátája az életkor szerint változik. A 20–24 éves korosztály esetében a gazdasági aktivitási ráta körülbelül 40 százalék, de sokan tanulmányi okokból nem aktívak. A 25–29 éves korosztály esetében, amely nagyrészt átfedi a Z generációt, a foglalkoztatási ráta 77 százalék, ami valamivel alacsonyabb, mint más korosztályoknál, és jelentősen alacsonyabb az EU 84 százalékos átlagánál, illetve a második legalacsonyabb az Európai Unióban. Ez a helyzet arra utal, hogy sürgősen szükség van olyan közpolitikákra, amelyek több fiatalt vonzanak az oktatási rendszerbe, majd a munkaerőpiacra – húzta alá a Wall-street.ro.
