Miközben a villamos energia ársapkájának megszüntetése, valamint az általános forgalmi adó (áfa/TVA) és a jövedéki adók – főként az üzemanyagoké – emelése napról napra felfelé pörgeti az árakat, a vásárlóerő egyre inkább gyengül. Az átlagbér ezzel szemben alig egy hajszálnyival emelkedett a tavalyhoz képest – mindez pedig az iparági és regionális bérkülönbségeket, valamint a munkavégzés módja körüli vitákat is egyre inkább a figyelem középpontjába helyezi.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint júniusban a nettó átlagbér 5539 lej volt, ami mindössze 7 százalékkal haladja meg az előző év azonos hónapját, és mindössze 31 lejes (0,6 százalékos) emelkedést jelent májushoz képest. A bruttó átlagbér 9246 lejre nőtt, ami szintén csak 0,6 százalékos javulás. A reálbérindex 2025 júniusában 101,3%-ot mutatott az előző évhez képest, míg májushoz viszonyítva szinte stagnált (100,1%).
Az elmúlt időszakban változás történt a legjobban fizetett ágazatok rangsorában: már nem az IT-szektorban dolgozók viszik haza a legnagyobb fizetést, hanem a kőolaj-feldolgozásban dolgozó munkavállalók. Júniusban a legmagasabb nettó átlagbért a koksz- és kőolaj-feldolgozás (12 656 lej) jegyezte, ezt követte az informatikai szektor (11 957 lej) és a kiadói ágazat (11 542 lej).
A lista másik végén továbbra is a vendéglátás szerepel: a szállodákban és éttermekben dolgozók nettó átlagbére csupán 3367 lej, míg a ruhagyártásban dolgozók átlagosan 3442 lejt keresnek. A fafeldolgozás (a bútorgyártás nélkül) 3772 lejes átlaggal a harmadik legrosszabbul fizetett terület.
Területi bontásban Bukarest vezeti a sort 5665 lejes nettó átlagbérrel, majd Kolozs, Temes és Szeben megye következik, egyenként 4700 lej körüli átlaggal. Argeș, Prahova és Dolj megyében 4500 lejes, míg Bihar, Arad, Galac, Fehér, Olt és Tulcea megyében 4000 lej feletti átlagbért mértek.
A legalacsonyabb fizetéseket Mehedinți, Giurgiu és Teleorman jegyezte (3800 lej), míg Krassó-Szörényben és Máramarosban 3900 lej volt az átlag. Ezekben a régiókban a legtöbb állás a kiskereskedelemben, a szolgáltatásokban, a turizmusban és az élelmiszeriparban található – vagyis épp azokban az ágazatokban, ahol országos szinten is a legalacsonyabbak a bérek.
Az óriásira duzzadt költségvetési hiány miatt bevezetett megszorító intézkedések nemcsak az alkalmazottak mindennapjait nehezítik, hanem a munkáltatókat is komoly döntések elé állítják. Felmerül tehát a kérdés: a várt béremelések helyett nem inkább fizetéscsökkentések jönnek a következő hónapokban?
Bogdan Badea, az eJobs Románia vezérigazgatója szerint az adóügyi módosítások különösen a minimálbéres munkavállalókat és az átlagbér környékén keresőket sújtják. „Azokban az iparágakban, ahol nagy a munkaerőhiány – például a kiskereskedelemben –, nem látom okát, miért ne kellene tovább emelni a béreket, hiszen különben egyszerűen nem lesz, aki dolgozni jöjjön. Általánosságban a minimálbér és az átlagbér közötti sávban a legnagyobb a nyomás. Minden, amit az áfaemelés és a megnövekedett költségek jelentenek, ott fogják éreztetni a hatásukat” – idézte a Wall-street.ro gazdasági portál az eJobs igazgatóját.” – idézte a Wall-street.ro a szakembert.
Hozzátette: a nettó 2000 euró feletti béreket ezek a változások alig érintik. „Természetesen mindenkit sújtani fognak a módosítások, de aránytalanul. Nem látok olyan munkaadókat, akik ebben a szegmensben ne emelnének bért vagy ne kínálnának magas fizetést azért, hogy vonzóak legyenek. Ott valószínűleg továbbra is fennmarad a verseny a munkaerőért” – mondta Bogdan Badea.
A kiskereskedelem, a call-centerek és a HoReCa ágazat továbbra is azok közé a szektorok közé tartozik, ahol a munkaerő-kereslet miatt szükség van bérkiigazításokra – még ha a növekedés üteme már nem is lesz olyan, mint korábban.
Márpedig – emlékeztet a Wall-street.ro elemzése is – a fizetés és a juttatási csomag továbbra is alapvető szempont az álláskeresők számára, és csak ezek után következik a munkahely biztonsága, majd a rugalmasság. Bár sokan szeretnének otthonról dolgozni, a távmunkalehetőségek száma csökken, a hibrid munkavégzés pedig egyre inkább az irodai napok számának növekedését jelenti. „Ha figyelembe vesszük, hogy a munkaerőpiac ma már inkább a munkaadók, mint a munkavállalók piaca (2022-höz képest ez egyértelműen látszik), akkor világos, hogy a lehetőségek száma szűkült. Egy ilyen helyzetben a munkáltatók kikényszeríthetik a számukra legkedvezőbb munkamódszert. Így alig marad majd tisztán remote-modell, és várhatóan kialakul egy köztes forma, amely nem fekete-fehér” – magyarázta Dragoș Gheban, a Catalyst Románia és a Hipo.ro vezérigazgatója.
Az adatok is ezt támasztják alá: a Hipo.ro szerint
2025 első felében 20 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg a munkáltatók, mint egy évvel korábban. Ez különösen a pályakezdőket érinti hátrányosan, de a tapasztalt szakembereknek is jóval szűkebb lett a mozgástere.
„Egy bizonytalan gazdasági környezetben a cégek olyan embereket keresnek, akik az első naptól kézzelfogható eredményt hoznak, tudják, mit kell tenniük, és azonnal hozzá tudnak járulni a cég működéséhez” – tette hozzá Gheban.
Az elemzés szerint az eredmények után a rugalmasság számít a leginkább – ám ezt a munkáltatók nem a kötetlen munkaidőként értelmezik, hanem inkább a gyors tanulás és a piaci változásokhoz való alkalmazkodás képességeként. Egy folyamatosan változó üzleti környezetben az agilitás és az alkalmazkodóképesség döntő előny – mutat rá a szakértő.
