Az erdélyi állásbisztró

Munkabalesetek: közös felelősség a megelőzés

Romániában évente több ezer munkabaleset történik, amelyek gyakran súlyos következményekkel, egyes esetekben halálesettel járnak. Ráadásul nemcsak a veszélyesnek tartott ágazatokban, hanem a kiskereskedelemben és az egészségügyben is gyakoriak a munkahelyi sérülések. A munkavédelmi törvény világosan rögzíti mind a munkáltatók, mind az alkalmazottak kötelezettségeit – a megelőzés azonban közös felelősség.

munkabaleset után letett kesztyű
Több mint ötezer munkabalesetet regisztráltak tavaly Romániában. A munkavédelmi előírások betartása minden ágazatban életet menthet (Fotó: László Ildikó)

A hazai törvények értelmében munkabalesetnek számít minden olyan sérülés vagy mérgezés, ami munkavégzés közben történik, függetlenül attól, hogy milyen szerződéssel dolgozik valaki. Akkor minősül munkabalesetnek, ha a sérült munkavállaló legalább három napig nem tud dolgozni, maradandó egészségkárosodást szenved, vagy életét veszíti – áll a munkabalesetekre kitérő 2006-os munkavédelmi törvény 319-es cikkelyében. A törvény célja a munkahelyi biztonság és a dolgozók egészségének védelme, illetve tartalmazza a munkáltató és a munkavállaló kötelességeit, valamint az általános megelőzési elveket, ezért érdemes minden munkavállalónak és munkáltatónak ismernie a jogszabályt. 

Mit mond a törvény, és mit mutatnak a számok? 

A törvény minden gazdasági ágazatra vonatkozik, köz- és magánszektorra egyaránt. Szerepel benne az is, hogy a munkáltatónak gondoskodnia kell az egészséges és biztonságos munkakörülményekről, a kockázatok felméréséről és csökkentéséről. Az alkalmazottaknak pedig kötelező betartaniuk az utasításokat, használniuk a védőeszközöket, jelezniük kell a veszélyes helyzeteket. Külön rendelkezés van a betanításról, mikor és milyen formában kell oktatást tartani. Előírja azt is, hogy bizonyos „érzékeny csoportokat” – ilyen pl. várandós nők, fiatalok, fogyatékkal élők – különösen védeni kell a munkahelyi veszélyekkel szemben.

Romániában tavaly:

  • 5347 személy szenvedett munkabalesetet, amely legalább háromnapos betegszabadságot eredményezett.
  • 108 személy életét vesztette munkabaleset következtében.
  • 36 személy maradandó munkaképtelenné vált.
  • Közel 500-zal több baleset történt, mint 2023-ban (akkor 4862 balesetet jegyeztek, ebből 90 volt halálos).
     

Az idei év első harmadában összesen 1185 munkabalesetet regisztrált a munkaügyi minisztérium, amelyből 13 halálos kimenetelű volt. Hat kollektív munkabaleset történt, ezeknek 27 áldozata volt, egy személy pedig így vesztette életét. Arányaiban nézve ez azt jelenti, hogy a munkavállalók 0,81 százalékát érte valamilyen munkabaleset az idei év első részében – derül ki a munkaügyi minisztérium közleményéből.

Melyek a leginkább érintett ágazatok?

A legtöbb munkabaleset idén az alábbi területeken történt:

  • kiskereskedelem (335 eset, az összes munkahelyi baleset 8,9%-a),
  • be nem jelentett tevékenységek,
  • építkezések,
  • egészségügy,
  • szárazföldi és csővezetékes szállítás.
     

A legtöbb halálos kimenetelű baleset pedig ezekben az ágazatokban fordult elő:

  • erdőgazdálkodás és fakitermelés (12 eset),
  • szárazföldi és csővezetékes szállítás,
  • építőipar,
  • fafeldolgozó ipar,
  • kiskereskedelem.
     

Mit jelent a „szárazföldi és csővezetékes szállítás”?
A „szárazföldi és csővezetékes szállítás” kategória magában foglalja a közúti és vasúti fuvarozást, valamint a vezetékeken (például olaj- és gázvezetékeken) keresztül történő szállítást.

A munkahelyi balesetek megelőzése a munkáltató és a munkavállaló közös felelőssége, ezért alapvető a biztonsági előírások betartása, a megfelelő védőfelszerelések biztosítása és használata. Fontos a rendszeres munkavédelmi oktatás, hogy mindenki tisztában legyen a veszélyekkel és a helyes munkavégzési módszerekkel. A munkahelyek kialakításánál figyelni kell az ergonómiára, a tisztaságra, a megfelelő világításra és a gépek karbantartására. A vezetőknek ösztönözniük kell a biztonságtudatos szemléletet, a dolgozók részéről fontos a szabályok fegyelmezett követése és a kockázatok jelzése. A pihenőidők betartása és a túlterhelés elkerülése szintén hozzájárul a balesetek számának csökkentéséhez. A munkahelyi balesetek megelőzésének kulcsa tehát a tudatosság, a szabályok következetes betartása és a folyamatos ellenőrzés.