A globális munkaerőpiacot 2030-ra a technológiai változások, a geoökonómiai széttagoltság, a gazdasági bizonytalanság, a demográfiai változások és az ökológiai átmenet együttesen alakítja át – áll a Világgazdasági Fórum A munkahelyek jövője 2025 című jelentésében. Az is kiderül, mely készségek és munkakörök kerülnek előtérbe a jövőben, illetve melyek szorulnak háttérbe.
A munkaerőpiac alakulását körüljáró elemzés a világ több mint 1000 nagy munkáltatójának véleményét foglalja össze, akik együttesen több mint 14 millió munkavállalót képviselnek 22 iparágban és 55 országban. A jelentés elemzi, hogy ezek a makrotrendek hogyan befolyásolják a munkahelyeket és a készségeket, valamint a munkaadók milyen munkaerő-stratégiákat terveznek elfogadni a következő években. A becslések szerint 2030-ra a munkaerőpiac strukturális átalakulása 170 millió új munkahely létrehozását és 92 millió meglévő munkahely megszűnését eredményezi, ami nettó 78 millióval több munkahelyet jelent. Tehát, bár munkahelyek szűnnek meg, a teljes foglalkoztatás várhatóan 7 százalékkal nőni fog.
Hogyan hatnak a trendek a munkaerőpiac átalakulására?
A felmérés elkészítése során megkérdezettek a digitális hozzáférés bővülését tekintik a leginkább meghatározó trendnek, a munkáltatók 60 százaléka számít arra, hogy ennek nyomán 2030-ra megváltoztatja tevékenységét – mutat rá az Economedia.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés. Továbbá a technológiai fejlődés – beleértve a mesterséges intelligenciát és az információfeldolgozást (86 százalék), a robotikát és az automatizálást (58 százalék) –, valamint az energiatermelés, -tárolás és -elosztás (41 százalék) is átalakító hatásúnak számít. Ezek a trendek várhatóan eltérő hatást gyakorolnak majd a munkahelyekre: a leggyorsabban növekvő és a leggyorsabban szűkülő munkaköröket egyaránt meghatározzák, valamint felpezsdítik a keresletet a technológiához kapcsolódó kompetenciák iránt, ideértve a mesterséges intelligenciát és a „big datát” (a nagy mennyiségű, nagy sebességgel változó és nagyon változatos adatok feldolgozása), a hálózatépítést és a kiberbiztonságot, valamint a digitális írástudást, amelyek várhatóan a leggyorsabban növekvő kompetenciák közé tartoznak majd.
A megélhetési költségek emelkedése a második helyen áll a legfontosabb átalakító trendek között és az első helyen a gazdasági trendek között – a munkáltatók fele arra számít, hogy 2030-ra ez a trend átalakítja a vállalkozását, annak ellenére, hogy az infláció várhatóan csökken. Az általános gazdasági lassulás kisebb hatású, de várhatóan a vállalkozások 42 százalékát fogja átalakítani. Az infláció az előrejelzések szerint vegyes kilátásokkal jár a munkahelyteremtésre 2030-ig, míg a lassabb növekedés várhatóan 1,6 millió munkahelyet fog kiszorítani világszerte.
Az klímaváltozás a harmadik meghatározó tényező.
Az elemzés szerint ezek együttesen várhatóan növelni fogják a kreatív gondolkodás és kompetenciák iránti keresletet. Különösen a zöld átállás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás fogja átalakítani a munkáltatók 47 százalékának, illetve 41 százalékának a tevékenységét a következő öt évben. Ezek a trendek növelni fogják a keresletet az olyan szakmák iránt, mint a megújuló energiával foglalkozó mérnökök, a környezetvédelmi mérnökök, valamint az elektromos és autonóm járművekkel foglalkozó szakemberek. Várhatóan a környezetgazdálkodásra is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd.
A munkaerőpiacot alakító trendek közül ezután következik a demográfiai változás, mivel a népesség elöregedése és a munkaképes korú népesség növekedése miatt megnő a kereslet a tehetséggondozás, az oktatás és a mentorálás iránt.
A geoökonómiai széttagoltság és a geopolitikai feszültségek eközben a megkérdezett szervezetek egyharmadánál az üzleti modell átalakítását fogják ösztönözni, míg a kereskedelmi és befektetési korlátozások a globális munkáltatók több mint egyötödének működését fogják befolyásolni. A geoökonómiai trendek amúgy várhatóan az Egyesült Államokkal és/vagy Kínával jelentős kereskedelmet folytató országok gazdaságát érintik leginkább. Ezek a tendenciák a biztonsági és kiberbiztonsági készségek, valamint más emberközpontú készségek, például az ellenálló képesség és az agilitás iránti kereslet növekedéséhez vezetnek.
Milyen munkakörökre lesznek a legnagyobb hatással?
A leggyorsabb százalékos növekedést a technológiával kapcsolatos munkakörök, köztük a big data szakemberek, a fintech mérnökök, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás szakértői, valamint a szoftver- és alkalmazásfejlesztők, mutatják. A zöld és energiaipari átállással kapcsolatos munkakörök, köztük az autonóm és elektromos járművekkel foglalkozó szakemberek, a környezetvédelmi mérnökök és a megújuló energiával foglalkozó mérnökök szintén a leggyorsabban növekvő népszerűségű munkakörök között szerepelnek.
Ezzel szemben az irodai és titkársági dolgozók körében várható a jelentés szerint a legnagyobb létszámcsökkenés. Hasonlóképpen, a megkérdezett vállalkozók a leggyorsabban visszaszoruló munkakörök közé várják a postai ügyintézői, a banki pénztárosi és az adatbeviteli ügyintézői szerepeket is.
A munkavállalók ugyanakkor arra számíthatnak, hogy jelenlegi kompetenciáik kétötöde (39%) átalakul vagy elavul 2025–2030 között. A jelentés korábbi kiadásaihoz képest azonban a „kompetenciák instabilitásának” a mértéke lelassult a 2023-as 44 százalékról és a világjárványt követő 2020-as 57 százalékos csúcsról. Ez annak tudható be, hogy a jelentés 2023-as kiadásában szereplő 41 százalékról a munkavállalók egyre nagyobb hányada (50%) vett részt képzéseken, átképzéseken vagy továbbképzéseken.
A vállalkozók körében legkeresettebb kompetenciák
A munkáltatók körében továbbra is az analitikus gondolkodás a legkeresettebb alapkompetencia, tízből hét vállalat 2025-ben is elengedhetetlennek tartja. A fontos készségek közé tartozik még a rugalmasság, az agilitás, valamint a vezetői képesség és a társadalmi befolyás. Az AI és a big data a leggyorsabban előretörő készségek listájának élén áll, szorosan követi a hálózatépítés és a kiberbiztonság, valamint a digitális írástudás.
Ezen technológiával kapcsolatos készségek mellett az előrejelzések szerint a 2025–2030-as időszakban nőni fog a kreatív gondolkodás, a rugalmasság, az agilitás, valamint a kíváncsiság és az egész életen át tartó tanulás fontossága.
Ezzel szemben a kézügyesség, az ellenállóképesség és a pontosság kiemelkedik a készségek iránti kereslet jelentős nettó csökkenésével, a válaszadók 24 százaléka fontosságuk csökkenését jósolja. Bár a globális foglalkoztatás 2030-ra várhatóan növekedni fog, az előretörő és a visszaszoruló szerepek közötti meglévő és kialakuló szakképzettségi különbségek súlyosbíthatják a meglévő szakképzettséghiányt.
Várhatóan a legfontosabb kompetenciák, amelyek megkülönböztetik az előretörő és a visszaszoruló munkaköröket, a következők lesznek:
A munka jövője című felmérés válaszadói egyértelműen a kompetenciahiányt tekintik a vállalatok átalakulásának legnagyobb akadályának, a munkáltatók 63 százaléka ezt jelölte meg a 2025 és 2030 közötti időszakra. Ennek megfelelően a megkérdezett munkáltatók 85 százaléka tervezi, hogy prioritásként kezeli a munkaerő képzettségének fejlesztését, 70 százalékuk új kompetenciákkal rendelkező munkatársakat kíván felvenni, 40 százalékuk csökkenteni kívánja a létszámot, mivel az alkalmazottak készségei kevésbé lesznek relevánsak, 50 százalékuk pedig azt tervezi, hogy a visszaszoruló munkakörökből a „menő” munkakörökbe helyezi át a munkatársakat.
A munkavállalók egészségének és jólétének támogatása várhatóan elsődleges fontosságú lesz a tehetségek vonzása szempontjából, a megkérdezett munkáltatók 64 százaléka a tehetségek elérhetőségének növelését célzó kulcsfontosságú stratégiaként jelölte meg. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a sokszínűségre, a méltányosságra és a befogadásra vonatkozó kezdeményezések elfogadása továbbra is növekvőben van. A különböző tehetségekből álló csoportok kiaknázását négyszer annyi munkáltató (47%) emelte ki, mint két évvel ezelőtt (10%). A sokszínűséggel, egyenlőséggel és befogadással kapcsolatos kezdeményezések egyre elterjedtebbek: a munkáltatók 83 százaléka jelezte, hogy végrehajtott ilyen kezdeményezést, szemben a 2023-as 67 százalékkal.
A jövő zenéje a munkaerőpiacon
2030-ra a munkáltatók valamivel több mint fele (52%) számol ugyanakkor azzal, hogy bevételeinek nagyobb részét fordítja fizetésekre, és csak 8 százalékuk számít arra, hogy ez az arány csökkenni fog. „A bérstratégiákat elsősorban az a cél vezérli, hogy a béreket a munkavállalók termelékenységéhez és teljesítményéhez igazítsák, de a tehetségekért és a készségek megtartásáért folytatott verseny is lényeges szempont. Végezetül a munkáltatók fele tervezi, hogy a mesterséges intelligenciára reagálva átalakítja üzleti tevékenységét, kétharmaduk tervezi, hogy mesterségesintelligencia-specifikus készségekkel rendelkező tehetségeket vesz fel, míg 40 százalék számol munkavállalók számának csökkentésével, ha a mesterséges intelligencia automatizálni tudja a feladatokat” – összegez a Világgazdasági Fórum elemzése.
