Hiába az egyre nagyobb munkaerőhiány, sok munkáltató továbbra sem ajánl minimálbérnél többet. Közben a munkaerő-elhelyező ügynökség próbálja felkutatni a potenciális munkaerőt, de a képzések iránt nem mutatkozik túl nagy érdeklődés.
Egyetlen munkaszerződést sem kötöttek a december végén a Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán megszervezett állásbörzék után, pedig nemcsak háromszéki, hanem Brassó megyei cégek is érdeklődtek – osztotta meg tapasztalatait keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója. Mint részletezte,
bár mind a két városban megjelent a börzén legalább száz munkanélküli, egyetlen alkalmazást sem véglegesítettek.
Az intézményvezető ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmet, hogy bár továbbra is nagy a munkaerőhiány, a munkaadók mégsem ajánlanak több pénzt, általában minimálbért kínálnak a börzén jelentkezőknek, így a bérezés nem hat ösztönzően.
Ráadásul általában szakképzetlenként alkalmaznának, még abban az esetben is, ha az állás betöltéséhez szükség van szakértelemre. Kelemen Tibor sokatmondó adatnak tartja, hogy az ügynökségen keresztül az elmúlt évben alkalmazott munkanélküliek 40 százalékát szakképzetlenként, minimálbérrel vették fel.
Másrészt a munkavállalók is egyre nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg, vannak ágazatok, például a készruhagyártás, amitől ódzkodnak, holott a nadrággyárak hetente tucatnyi munkahelyet hirdetnek.
Ezzel párhuzamosan a külföldi munkalehetőség iránt is csökkent az érdeklődés, tavaly mindössze száz háromszékit vettek nyilvántartásba, akik az EURES Európai Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül vállaltak volna munkát, a többségük mezőgazdasági munkára jelentkezett, és közülük is mindössze hatan kötöttek szerződést. Ez a lehetőség bonyolultabb, általában az állásinterjút a déli megyékben tartják, ahol ezer jelentkező is van, de biztosított, törvényes munkavállalói státust szavatol – avatott be a részletekbe a szakember.
Felderítő akció
A munkaerő-elhelyező ügynökség közben minden követ megmozgat, hogy újabb potenciális munkavállalókat azonosítson be. Részt vesznek például a Humánerőforrás Operatív Program (POCU) keretén belül megvalósuló INTESPO-projektben, s ennek keretében megpróbálják felkutatni a 25 évnél fiatalabb munkanélkülieket, akik a munkaügyi nyilvántartásokban sem szerepelnek. Mint az igazgató elmondta, nehézkesen indul a program, hiszen az országosan 213 millió lejes finanszírozású programból minden megyének gépkocsit is kell vásárolnia, hogy eljussanak vidékre, és házról házra járva kutassák fel a munkanélkülieket, azonban akadozik a közbeszerzés.
Kovászna megyében a népességnyilvántartó hivatal, a tanfelügyelőség, és a polgármesteri hivatalok adatbázisát összevetve, mintegy 4000 ilyen fiatalt azonosítottak, most megpróbálják megkeresni, nyilvántartásba venni őket. Eddig Gelencén jártak, a nagyközségben 77 meghívót küldtek ki az érintetteknek, ám közülük csak öt jelent meg a találkozón, és kiderült, hárman időközben már találtak munkát. A többség viszont külföldön dolgozik, vagy kéreget.
A program még három évig tart, így abban bíznak, sikerül mind a 4000 beazonosított fiatallal felvenni a kapcsolatot, és egy részüket be is tudják vonni a munkaerőpiacra. Ez amúgy azt jelenti, hogy naponta 6-7 személyt kellene nyilvántartásba venniük, ezt az ütemet azonban egyelőre nem sikerül tartani. Nehézséget okoz, hogy az irataikat is be kell gyűjteni – ezt úgy próbálják áthidalni, hogy már a helyszínre visznek iratmásolót és szkennert.
Azzal próbálják ösztönözni a fiatalokat, hogy a fizetés mellett még megkaphatják az egyszeri támogatásként megítélt ezer lejes foglalkoztatási szubvenciót is.
A munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásában jelenleg 723 munkanélküli fiatal szerepel, közülük 700 nehezen vagy nagyon nehezen alkalmazható, elsősorban azért, mert még a nyolc osztályt sem végezték el.
Az inasképzés iránt sincs érdeklődés
Közben az inasképzés keretében lehetne tapasztalatot szerezni, hogy később esély nyíljon szakmabeliként nagyobb fizetésért elhelyezkedni, a lehetőség iránt nemigen mutatkozik érdeklődés. Mint Kelemen Tibor kiemelte, gond van a mentalitással, a hozzáállással,
nemcsak a fiatalok, de a szüleik is úgy érzik, hogy lealacsonyító ez a képzésforma, „az ő gyerekük többre képes, többet érdemel”.
Ezért a többség inkább elméleti iskolákban tanul, ezáltal viszont nem szerez képesítést, szakértelmet, és végül nehezebben talál jól fizetett munkát.
Kovászna megyében például tavaly öt szerződést kötöttek az építkezésben inasképzésre, ám közülük csak ketten fejezték be a tanulmányaikat. Idén több ágazatban is próbálkoznak, egy sepsiszentgyörgyi pékség alkalmazott két inast, és felvették a kapcsolatot a nagybaconi közbirtokossággal, abban bízva, hogy az állattenyésztésben, fakitermelésben, növénytermesztésben is sikerül inasokat foglalkoztatni. A bibarcfalvi borvíztöltő öt inas alkalmazására kötött szerződést, ők szalagmunkát végeznek és tanulnak. Kelemen Tibor szerint az inasképzés jó lehetőség a szakképzetleneknek, hogy elsajátítsanak egy mesterséget, és közben fizetést is kapnak érte.
Ugyanakkor azok a vállalkozások, melyek inasokat alkalmaznak, kérhetik a 2250 lejes foglalkoztatási támogatást, tehát gyakorlatilag az állam pénzén jutnak munkaerőhöz.
Román nyelvű kommunikációra tanítanak
Országos szinten új felnőttképző tanfolyamokat indítanak: román nyelvű kommunikációra és számolni tanítják a munkanélkülieket. Mint Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója rámutatott, ezt nem a magyarok lakta megyékre találták ki, hanem országosan, hiszen a román anyanyelvűeknek is gondot jelent, hogy nem tudnak megfelelően kommunikálni. A képzés programja ugyan egységes, viszont a szakember szerint az oktatónak lesz lehetősége, hogy a magyar anyanyelvűek számára azt a tudásukhoz, és az igényeikhez igazítsa. Hangsúlyozta, sokat jelent egy állásinterjún, hogy a munkavállaló el tudja mondani, melyek a képességei, és meg tudja fogalmazni az elvárásait. Példaként említette, hogy Bölön községben megüresedett a postás állás, és bár a környékről 200 munkanélkülit mozgósítottak, egy sem került, aki alkalmasnak bizonyult volna, vagy vállalta volna a munkát, ami bár megerőltető, de viszonylag jól meg is fizetik. A posta pedig még azt is elfogadta volna, hogy nyolc osztályt végzett személyt alkalmaz, de így sem akadt megfelelő jelentkező.
