Egy kisbaba érkezésével rengeteg kérdés felmerül a friss szülőkben, a sok információ között pedig gyakran nem egyszerű eligazodni. Ebben nyújtunk egy kis segítséget: Csép Éva Andrea szociális ügyekkel foglalkozó parlamenti képviselővel jártuk körül a kismamákat érintő jogokat, az alkalmazotti jogviszonyban lévő szülők esetében járó szülési szabadság és gyereknevelési szabadság közötti különbségeket, az apa – vagy másik szülő – hónapjainak jogi keretét, illetve a tudnivalókat a visszailleszkedési pótlékról (stimulens).
Nincs jogi előírás arra, hogy a kismamának mikor kell bejelentenie a munkaadójának a terhességet, de fontos, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, mert miután bejelenti a munkahelyén hivatalosan – azaz orvosi igazolással is alátámasztja – akkor nyilvántartásba veszik őt, és bizonyos jogosultságokat igénybe vehet kismamaként. Mindenki maga dönti el, hogy mikor tájékoztatja a munkaadót erről, sőt, ha nem akarja, nem is kötelező bejelentenie. De a saját védelme érdekében fontos, hogy minél hamarabb bejelentse, mert a törvény védi a kismamákat – tanácsolja Csép Éva Andrea parlamenti képviselő. Ez azt jelenti, hogy nem dolgozhat éjszakai műszakban és átértékelik a környezetét is, ha például veszélyes környezetben dolgozik, akkor meg kell próbálniuk áthelyezni egy olyan osztályra, ahol a munkakörülmények nem veszélyeztetik a terhesség lefolyását. Sok kismama nincs tisztában a jogaival, és fél bejelenteni a várandóságot, mert az első gondolatuk az, hogy elbocsájtják a munkahelyről. Azonban a törvény védi a kismamát, hiszen diszkriminációnak számít, ha egyáltalán felmerül az elbocsájtás kérdése, ezért a terhességre hivatkozva nem szüntethetik meg senkinek a munkaszerződését.
Szülési szabadság
A szülési szabadság és a gyermeknevelési szabadság között az a különbség, hogy az előbbi egy betegszabadsághoz hasonlítható, és az erről szóló igazolást minden hónapban a háziorvos állítja ki. A juttatás összege a szülési szabadság megkezdése előtti 6 hónap bruttó átlagjövedelmének 85 százalékát teszi ki. A várandós nők 126 nap szülési szabadságra jogosultak. A kismama dönthet arról, mikor megy el szülési szabadságra, amit románul úgy neveznek, hogy „concediu de maternitate”, ez pedig két részből áll, a „prenatal” és „postnatal” időszakokból, azaz szülés előtti és szülés utáni időszakból, de a törvény kötelezi őt arra, hogy legkevesebb 42 napot a szülés utánra hagyjon – figyelmeztet a szakember. A kismamát a törvény nem kötelezi arra, hogy szülés előtt szabadságot vegyen ki, ha nem akar, kötelességük csupán a szülés utáni 42 napra vonatkozik, amit gyerekágyas szabadságnak is neveznek. A szülési szabadságot, akár más betegszabadságot a családorvos írja ki, és a munkaadónál kell leadni az iratot.
Gyereknevelési szabadság
A gyereknevelési szabadságot a szülés utáni 43. naptól lehet kérvényezni, amennyiben jogosult rá az anya vagy az apa. Az iratcsomót az önkormányzatok szociális osztályán lehet leadni, és nem kell kivárni a 42 napot, bármikor le lehet adni szülés után, de csak a 43. naptól lép érvénybe. Akkor jogosult rá a szülő, ha adózott jövedelemre tesz szert a szülés előtti 12 hónapban, de nem több, mint 24 hónapban. Vagyis a szülést megelőző két évben legalább 12 hónapnyi adózott jövedelme volt Romániában vagy más Európai Uniós országban. A gyereknevelési támogatás összege nem haladhatja meg a havi 8500 lejt, de legkevesebb 1650 lej minden jogosultnak jár, függetlenül attól, hogy mennyi volt a jövedelme.
A gyereknevelési szabadságról szóló határozatot 60 napon belül fogják kiadni, ami azt jelenti, hogy sokszor bevétel nélkül telik el egy-két hónap, és visszamenőleg kapja meg az anya a pénzt. A gyereknevelési szabadság pedig addig tart, ameddig a gyerek betölti a két évet. Tehát, ha fennáll az a helyzet, hogy beteg a gyerek, és többet van vele kórházban az anya, mint 42 nap, az betegszabadságnak számít, de a gyereknevelési szabadság úgyis csak a gyerek 24 hónapos koráig jár, fogyatékkal élő gyerekek esetében pedig 36 hónapig.
Az apa hónapja(i)
Az apák tíz nap szabadságra jogosultak, amennyiben gyermekük születik, ha pedig elvégeznek egy gyermekgondozási tanfolyamot, további 5 nap jár számukra a gyerek születését követően.
A rendszer továbbá azt is ösztönzi, hogy mindkét szülő kivegye a részét a gyereknevelésből, ezt a célt szolgálja az úgynevezett apa hónapja, vagy újabban már hónapjai. Ha 2023. szeptember 19-e után kapta meg az anya a gyereknevelési szabadságról szóló határozatát, akkor az ő esetükben már két hónapot kötelező kivenni gyereknevelési szabadságként a másik szülőnek. Azoknál, akik 2023. szeptember 19-e előtt kapták meg a határozatot, csak egy hónapot kell kötelezően kivennie a másik szülőnek. Amennyiben a másik szülő – legtöbb esetben az apa – nem él ezzel a lehetőséggel, a pénz elvesztődik, az anya nem veheti ki helyette az utolsó egy vagy két hónapot – fejti ki a szociális ügyekkel dolgozó parlamenti képviselő.
Kötelesek visszavenni a szülőt gyereknevelési szabadság után
A gyereknevelési szabadságról munkába visszatérő szülőt a munkaadónak kötelessége visszavenni, kivételt képez ez alól, ha bezár a cég, vagy hogyha olyan bűncselekményt követ el a szülő, amely veszélyezteti a céget és a kollégák életét. Minden más esetben kötelező visszavennie őt ugyanarra a pozícióra, ugyanannyi fizetésért, mint ami a munkaszerződésben szerepelt, mielőtt elment volna gyereknevelési szabadságra, hiszen a munkaszerződést nem szüntetik meg erre az időre, csak felfüggesztik.
Visszailleszkedési pótlék
A stimulens néven ismert visszailleszkedési támogatást azért találták ki, hogy bátorítsák a szülőket a mielőbbi munkába állásra. Ha a szülő a gyermek 6 hónapos kora előtt (fogyatékkal élő gyerek esetében egy éves kora előtt) visszamegy dolgozni, 1500 lejes ösztönző támogatást kap havonta a gyerek 2 éves koráig (fogyatékkal élő gyerek esetében 3 éves korig), utána pedig még egy éven keresztül 650 lejes ösztönző támogatásban részesül. Ha a gyerek 6 hónapos kora után, de a gyermek 3 éves kora előtt (fogyatékkal élő gyermek esetén 4 éves kora előtt) tér vissza a munkába, havi 650 lejes támogatást kap a gyerek 3 éves koráig (fogyatékkel élő gyermek esetén 4 éves koráig). Ezt nem a munkaadó költségvetéséből fedezik, hanem a központi költségvetésből, pont úgy, mint a gyereknevelési szabadságot is, tehát egyáltalán nem terheli a céget.
A gyereknevelési szabadságon lévő szülők ugyanakkor jogosultak arra is, hogy adózott jövedelemre tegyenek szert, de ennek összege nem haladhatja meg az évi 13.200 lejt. Ez az az összeg, amely még nem akadályozza meg, hogy folyósítsák számára a gyereknevelési támogatás összegét is.
