A romániai munkaerőpiac fontos átalakulására irányították rá a figyelmet az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat minap nyilvánosságra hozott adatsorai, amelyek a hétvégi munkavégzést vették górcső alá. Kiderült: Romániában alig hét év leforgása alatt 10 százalékkal zsugorodott azoknak az aránya, akik hétvégén hajlandóak dolgozni. Döntésük mögött több ok is állhat.
Miközben 2016-ban még a romániai alkalmazottak csaknem harmada (több mint 28 százaléka) dolgozott rendszeresen hétvégén, ez az arány 2023-ra 18 százalékra csökkent – vagyis az Eurostat legfrissebb adatai egy bő 10 százalékos csökkenésről rántották le a leplet. Tehát mindössze hét év alatt minden tíz, hétvégén is dolgozó munkavállalóból egy lemondott arról, hogy feláldozza szabadidejét a munka oltárán. Így ma már nagyjából 1,3 millió alkalmazott vagy vállalkozó dolgozik rendszeresen hétvégén is, ami az összes romániai munkavállaló kevesebb mint ötödét jelenti.
Mielőtt bárki is messzemenő következtetéseket vonna le, és megállapítaná, hogy a számok zsugorodása mögött az áll, hogy a romániai lakosság nem szeret dolgozni, előre jeleznénk, hogy Románia a 2023-as számadattal alig marad el a 22,4 százalékos európai uniós átlagtól, és olyan országokban dolgoznak számottevően kevesebben hétvégén, mint Litvánia, Lengyelország vagy Magyarország.
Hány munkavállaló dolgozik hétvégén az Európai Unióban?
Görögország – 32,3%
Olaszország – 30,9%
Ciprus – 26,4%
……..
EU átlag – 22,4%
……..
Románia – 18,1%
Magyarország – 6,6%
Lengyelország – 4,5%
Litvánia – 3%
Szakértők szerint akár az is kijelenthető, hogy ők figyelnek jobban a munka és a magánélet közötti egyensúlyra. Vagyis ez a 10 százalékos csökkenés értelmezhető a romániai lakosság mentalitásváltozásaként is,
észlelhetően többen próbálják úgy alakítani az életüket, hogy ne csak a pénz, vagyis a jólét számítson, hanem a jóllét is.
Ebben az összefüggésben pedig a hétvégi munka egy vörös vonal, amit egyre kevesebben hajlandóak átlépni.
De értelmezhető a mindennapok rögvalóságaként is: „azért a pénzért, ki állna a főnök rendelkezésére hétvégén is?” Amint a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozó elemzők is emlékeztettek, ma európai uniós összevetésben Romániában az egyik legalacsonyabb az óránkénti munkaerőköltség: mindössze 12 euró, szemben a 33 eurós EU-átlaggal. Ez a jelentős különbség elriaszthatja a munkavállalókat attól, hogy plusz hétvégi munkát vállaljanak.
Ugyanakkor azáltal, hogy szép lassan érkezik a munkaerőpiacra a Z generáció, nő a valószínűsége annak, hogy még tovább apad azok aránya, akik hajlandóak lesznek hétvégén dolgozni, hiszen esetükben számos felmérés is azt mutatja, hogy az előttük járóknál jóval fontosabb számukra a szabadidő, és inkább lemondanak különböző pénzösszegekről a jóllétük érdekében.
Ugyanakkor humánerőforrás-szakemberek szerint is biztosítani kell a megfelelő egyensúlyt a munka és a szabadidő között, hiszen ellenkező esetben több lehet a kár, mint a haszon – egy fáradt munkavállaló hamar kiég, és bizonyítottan csökken a teljesítménye. Ahogy nemrég mi is írtuk: a szabadnap nem luxus vagy jutalom, hanem fiziológiai és pszichológiai szükséglet, az emberi elmének szüksége van rendszeres kikapcsolódási időszakokra az optimális működéshez.
