A munkanélküliségről szóló legfrissebb adatok szerint a három székelyföldi megye közül kettőben nőtt az állástalanok aránya novemberre. A harmadik megyében minimális mértékben csökkent, de a munkanélküliek száma néhánnyal ott is több, mint egy hónappal korábban.
Majdnem 16 ezer munkanélkülit tartanak nyilván Hargita, Maros és Kovászna megyében a megyei munkaerő-elhelyező és szakképző ügynökségek legutóbbi adatai szerint.
Hargita: 5,06%
Az október végi helyzetet tükröző munkanélküliségi ráta a három megye közül Hargita megyében a legmagasabb, 5,06 százalékos. Noha az egy hónappal korábbi adatokhoz képest nem nőtt óriási mértékben a munkanélküliség, a statisztikák szerint 7 éve nem volt példa magasabb havi munkanélküliségi rátára a megyében. Az 5,06 százalékos arány 6076 állástalan személyt jelent, 341-gyel többet, mint egy hónappal korábban. A munkanélküliség 0,4 százalékkal nőtt a szeptember végi 4,66 százalékról.
A 6076 állástalan személy közül 1461-en részesülnek munkanélküli segélyben, a többség, 4615-en már nem kapják a juttatást. A munkanélkülieknek több, mint a kétharmada vidéken él, korcsoport szerinti megoszlás szerint a 40-49 éves korosztályba tartozók vannak a legtöbben, a nemek szerinti megoszlást tekintve pedig a férfiak tábora népesebb – derül ki a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség adataiból.
Maros: 2,87%
A három megye közül Maros megye az egyetlen, ahol október végére csökkent a munkanélküliségi ráta az egy hónappal korábbi adatokhoz képest. Igaz, a csökkenés csak minimális, 0,01 százalékos, ráadásul a munkanélküliek száma a szeptemberi adathoz képest 23-mal még nőtt is – utóbbira valószínűleg a munkaképes lakosság enyhe számbeli növekedése a magyarázat.
A Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség legutóbbi statisztikája szerint 2,87 százalékos volt a megyében a munkanélküliségi ráta október végén. Ez 6008 állástalan személyt jelent. Maros megye népessége majdnem kétszer akkora, mint Hargita megyéé, így a munkaképes lakossága is jóval nagyobb, ez a magyarázat arra, hogy a hatezer fős munkanélküliség ott jóval kisebb munkanélküliségi rátát eredményez, mint Hargita megyében.
A Maros megyei munkanélküliek körében kevesebben vannak azok, akik munkanélküli segélyben részesülnek: számuk 1389, a fennmaradó 5617 állástalan már nem kapja a juttatást.
Kovászna: 4,90%
A szeptemberi adatokhoz képest Kovászna megyében is nőtt a munkanélküliség október végére, 4,67 százalékról 4,90-re, ami 0,23 százalékos növekedést jelent. 3877 munkanélküli szerepel a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség nyilvántartásában, 128-cal több, mint egy hónappal korábban.
A munkanélküli segélyben már nem részesülő állástalanok részaránya a három megye közül Kovászna megyében a legmagasabb: a 3877 munkanélküli közül 681-en jogosultak a juttatásra, 3196-an (82,4%) pedig már nem.
Az állástalan személyek lakóhely (vidék-város), korcsoport és nemek szerinti megoszlását tekintve nincsenek nagy különbségek a három megye között. Az egyetlen nagyobb eltérés a képzettség szerinti besorolásban látható az adatokban. Mindhárom megyében magas az iskolázatlan vagy mindössze négyosztályos végzettséggel rendelkező állástalanok részaránya a munkanélküliek körében, de Kovászna megyében (57,93%) ez az arány majdnem tíz százalékkal magasabb, mint Hargita (48,34%), valamint Maros (48,33%) megyében.
